Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa elterjedése a Kárpát-medencében
Lukács Lásfó: Néprajz, népművészet, népi kultúra Székesfehérváron zarándokoltak. ” 13 Bemutatta Felsővárosból Szabó Istvánná Lencsés Julianna lakodalmi szakácsné és Horváth György búcsúvezető „szentember” tevékenységét is.13 14 Varró Ágnes a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményének több tárgycsoportját kamarakiállításon mutatta be, amelyek alapját jelentik az állandó kiállítás tervezett bővítésének. E tárgyak közül a Reiter Sándor székesfehérvári műhelyéből származó mézesbáb formát, a Székesfehérváron 1890-ben készült türelemüveget, benne a keresztre feszített Krisztus alakjával a Golgota hegyén, valamint a csutorákat publikálta is.15 A Szent István Király Múzeum etnográfusainak az 1950-es évek végétől napjainkig örökzöld kutatási témája a mohai tikverőzés néven ismert húshagyókeddi alakoskodó, adománygyűjtő felvonulás, amely 2011-ben felkerült a magyar szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.16 Kutatásában Nagy Veronika ért el kimagasló eredményeket, aki Egy lakodalmi és farsangi népszokás funkcionális elemzése az alkalom összefonódásának tükrében című, 2008-ban a Debreceni Tudományegyetemen védte meg PhD-disszertációját. Nagy Veronika a mohai tikverőzésről már publikált tanulmányokat,17 disszertációjának megjelentetése A Szent István Király Múzeum Közleményei sorozatban még előttünk álló feladat. Gelencsér József a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérmével kitüntetett jogász és néprajzkutató négy évtizeden keresztül a már említett palotavárosi monografikus kutatáson és a Fejér megyei népszokások vizsgálatán kívül a katonai hagyományokat Székesfehérvár katonavárosban kutatta, elsősorban a dualizmus korára és a Horthy-korszakra vonatkozóan. Három tanulmányt és számos cikket szentelt a témának.18 Természetesnek tartjuk, hogy a néprajz iránt érdeklődő jogászként a népi jogélet, jogszokások sem kerülték el figyelmét. Tanulmánykötete 2014-ben jelent meg „Őseink szokásait követtük... ” (jogtörténet, jogi népszokás, művészet) címmel.19 Két kiadást ért meg Sükösd Gézáné Schuller Erzsébet Székesfehérvár Felsőváros jussa. Székesfehérvár-Felsővárosrészmúltja és szokásai az 1900-as évek közepéig című könyve (2003, 2006), amely értékmentés és értékterjesztés Feísővárosunk gazdag hagyományaiból. III. Székesfehérvár néprajzi értékei A magunk mögött hagyott két évszázad politikai indíttatású európai értékrombolása után ezredfordulónk Magyarországán, így Székesfehérváron is minden erőnkkel szeretnénk értékalapú társadalmat építeni. Előtérbe kerültek a szellemi, kulturális, művészeti, környezeti értékek, azok számbavétele, megbecsülése. Települési, megyei, országos értéktárbizottságok mérik fel, hogy a nagy értékrombolásból mi maradt meg, mi az ami megőrzésre érdemes, feltétlenül védendő. Szellemi kulturális örökségünk nemzeti jegyzékére kerülhet az alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat a mohácsi busójárástól, a halasi csipkevarrás élő hagyományán át a mohai tikverőzésig tartó értékeink sora. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról rendelkező 2012. évi XXX. törvény szerint ,,a) a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek; b)... nemzetünk értékeit össze kellgyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentááót a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell; c) örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit áfogó értéktárban kell összesíteni... ” A települési értéktárbizottság felterjesztése nyomán eddig az Alba Regia Táncegyesület került be a Fejér Megyei Értéktárba. Korábban felmerült Székesfehérvár településszerkezete; a jeruzsálemi zarándokút a keresztesek konventjével; a fehérvári bicska; a székesfehérvári bölcsőcske (betlehemes játék); a királyi bazilika romjai Szent István király szarkofágjával, de közülük még egyik sem került felterjesztésre a Fejér Megyei Értéktár Bizottság felé. Székesfehérvár nevének első magyar nyelvű említését az 1055-ben I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevélben találjuk meg. A latin nyelvű Tihanyi alapítólevél fölsorolja azokat a birtokokat, amelyeket a király a frissen alapított tihanyi bencés templomnak és kolostornak adományozott. Az oklevél közli az egyes birtokrészek határait, így került a latin szövegbe számos magyar földrajzi név és szó. Köztük a magyar nyelv és a finnugor nyelvcsalád eredeti kéziratban fennmaradt legrégibb szórványemléke, az első írásban megőrzött mondattöredékünk, egymás mellett hat régi magyar szó: feheruuaru reá meneh hodu um reá — a Fehérvárra menő hadiútra.20 Ugyanis a tihanyi benedekrendiek egyik bir13 VARRÓ 1989,104. ,J VARRÓ 1995, 19-20; 2003, 227-232. 15 VARRÓ 1998, 126, 130-131; 2016. 16 CSONKA-TAKÁCS 2013, 26-27. 17 NAGY 2006,105-136; 2009,191-204; 2011,247-254; 2014, 211-216. 18 GELENCSÉR 2000, 65-69; 2004,169-181; 2015, 329-353. 19 GELENCSÉR 2014. 20 JAKUBOVICH - PAIS 1929, 22; HOFFMANN 2010,126-139. 447
