Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18 - 20. században
Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18—20. században a magtárat, az istállót és a cselédházat) 200 katasztrális hold földdel Tilinger József sárbogárdi, a Latyak pusztai cselédházakat, istállókat, górékat és pajtákat 300 katasztrális holddal Szőnyi András lajoskomáromi gazda vette meg. E két központ körül tanyák egész sora létesült az egykori uradalmi földön.58 Festetics Sándor hitbizományi uradalmáról az 1935. évi adatok alapján igen sokrétű tájékoztatást kaphatunk.59 A hitbizomány összesen 24 729 katasztrális hold területen feküdt Beleg, Böhönye, Látrány, Ötvöskónyi, Vése és Dég határában. A hitbizományi együttes területének 11 779 holdját, tehát 47,6%-át bérleti gazdaságok formájában hasznosították. Bérleti gazdaságok Beleg, Látrány és Dég határában voltak. A terület nagysága, s ezen belül a szántó, a kert, illetve az aranykoronában számolt kataszteri tiszta jövedelem szempontjából a dégi birtokrész volt a legnagyobb. Nem Dég határában volt azonban a legnagyobb erdő, rét és legelő, s egyáltalán nem volt itt szőlőművelés. A hitbizomány területének 47%-a tehát Dég határában volt. Ez Dég község 1935-ös területének 85,2%-át foglalta el. Ugyanebből az időből származó másik adatgyűjtemény60 a gróf saját kezelésű gazdaságáról számol be. Dég határában a saját kezelésű 2620 katasztrális holdas gazdaságot 1937-ben Bem István intéző és Ambrus János segédtiszt vezette. Az adatokból jól látható, hogy a saját kezelésű gazdaság a szántóművelésre épül. Az 1930-as években a gazdaságok felszereltségéről is kapunk hírt az országos statisztikákból. 1937-ben61 mezőgazdasági szeszgyár Lonkai Géza gazdaságában Etelka majorban és Osztelek pusztán, Lonkai Zsigmondéban Feketepusztán működött. Festetics Sándor gazdaságában szívógázmotorral és vízturbinával felszerelt malom, míg Lonkai Zsigmondéban vízkerékkel működő malom volt. Cséplőkazánja, traktorja és személyautója Lonkai Zsigmond, Szegő Miklós és Festetics Sándor uradalmának volt. Gőzeke működött mindhárom gazdaságban és Lonkai Gézáéban is. Teherautója csak Festetics Sándor saját kezelésű gazdaságának volt. Mindegyik gazdaság híres volt állattenyésztéséről. Törzskönyvezett szarvasmarha-állományt Lonkai Géza Osztelek pusztán tartott. Pirostarka fajtát tartott Lonkai Zsigmond, ezen kívül Feketepusztán marhahízlalás is folyt. Tejtermeléssel mindegyik gazdaság foglalkozott, s rajtuk kívül Szegő Miklósé is. Melegvérű lovakat azonban csak Festetics Sándor és Szegő Miklós tenyésztett. Juhot is mindegyik uradalom tartott, a legjobb gyapjúminőséget (Merino Précoce fajtából) Lonkai Zsigmondnál állították elő. A legjobb búzafajtát, a Bánkúti 1201-est Festetics Sándor és Lonkai Zsigmond gazdasága termesztette. Festetics saját uradalma kukoricából is a Bánkútit vetette. Lonkai Zsigmond viszont a burgonyatermesztés terén használta a legjobb fajtát: nagyban termesztette és saját szeszgyárában is felhasználta a Wohltmann fajtát. Magtermesztéssel Lonkai Zsigmond bérgazdasága foglalkozott: baltacím, köles, káposztarepce magot, szudáni fűmagot és borsót termelt. Meg kell itt jegyezni, hogy a magtermesztés a szántóművelés legintenzívebb ága, mindez a Feketepusztán megforduló nagy tömegű munkaerő alkalmazásával volt lehetséges. Gyümölcsöt viszont csak a Festetics gazdaság termelt piacra: őszibarackot és szilvát kínáltak, de faiskolájuk is volt. Festetics Sándor az 1940-es években több hasznos beruházást hajtott végre birtokán. 1943-ban halastavat ásattak. Konzervgyárat létesített Gyenesse József mérnök tervei alapján. Első ütemként zöldségszárító épült, amelyben póréhagymát dolgoztak fel. Az üzemet az 1944-es leállás után újra üzembe helyezték Gyenesse felügyeletével: 1950-ben gyapotfeldolgozásra állították át.62 Egykori beosztottjai még az 1970-es években is élénken emlékeztek Sándor gróf idejének gazdálkodására. Papp János (17. kép), az egykori kertészet konvenciósával az 1970-es évek végén beszélgettem. „Kertészként dolgoztam a kastélyban. Volt itt külön pálmaház sZUfifűház és 12 hajtatóház Az üvegházakat kazánnal fütötték. A park útjait 1 ember 3 gyerekkel tartotta rendben. A kertben tizenöten szoktak dolgozni. A summ ásókat is behozták időnként a kertbe, negyvenen is voltak. Mi mindent csak a kastély részére termesztettünk. A kertészetben 1 főkertészes 3 segéd irányította a munkát. Ok alkalmazottak voltak, havi fizetést kaptak, a segédek 48 pengőt, fin amolyan csoportvezető voltam, én vittem az embereket oda, ahova kellett, javarészt iskolából kimaradt gyerekekkel dolgoztattunk, fin konvenciót kaptam: 28 q gabonát, 1 hold földet, tüzelőt, 1 tehéntartást, ebből volt a pénz mert egy-egy demizgon borért el lehetett érni, hogy nem szóltak a többiek, ha többet is tartottam. A tejet eladtam naponta, így gyűjtögettem a pénzt: Aránylag ittjó volt a szolgálat. A jelszó az volt: „lassan, dejól”. Nem hajtották a népet. ” A bérgazdaságok adataiból kiderült, hogy ezek jobban ügyeltek a fajtakiválasztásra és a gazdálkodás intenzív módozatainak megkeresésére. Ez persze természetes is, hiszen itt a bérleti díjat is ki kellett termelni. A leghíresebb és leg-58 LUKÁCS 1998, 47-48. 55 Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal: Magyarorszfigföldbirtokosai ésfóldbérlői (Gazdacímtár). Budapest, 1937, 390. 60 Országos mezőgazdasági amtár\l\. Felsődunántúl. 1937. 61 Országos mezőgazdasági címtár 111. Felsődunántúl. 1937, 352. 62 Pásztor Béla: Dég község története. Kézirat. 31. 328
