Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18 - 20. században
Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18-20. században gazdálkodásukat intenzívebbé, fordulnak a piacok felé. Ekkor már jelen van a Lamm, később Lonkai család a bérlők között: ők hagyományosan Feketepusztát bérlik. Mellettük Lővy Adolf, Popper Ernő, Schrikker Imre és Sándor, illetve Csikvándi Ernő, aki Ágoston pusztát, illetve Antalmajort bérli.47 A pusztai és a bérleti gazdaságot egyaránt ismerte még az 1970-es évek végén özv. Erdélyi Józsefné (szül. Tóth Erzsébet, 1902.) (11. kép): „Korán árván maradtam, édesapám nevelt, így korán munkába kellett állnom. Édesapám Csikvándiéknál, akik itt bérlők voltak, igáskocsis, majd parádéskocsis volt. Olyan cselédházban laktunk, ahol 2 család lakott egy szobában, és 4 családnak volt egy konyhája. A konyhán volt egy nagy bolthajtásos kémény, alatta volt a kemence. A tűzhelyre mindenki állított egy vasháromlábat és a%on főzött. Szalmával, csutasgarra/, vagy a^gal a kis fával főztek az asszonyok, amit az uradalomtól kaptak. Egészen kis gyerekként répabogarat szedtünk az uraság répafőldjein, vagy a búzából kétágú bottal iitottuk a gaz Utána vízhordó voltam az aratásnál. Az aratóknak hordtuk 10 literes fakannákban a vizet a lajtoskocsiról. A vízhordók 2 q búzát kaptak. Utána 3 nyáron kettőző, marokszedő voltam__Az aratás után este Hunyorosba mentünk aludni az aratóistállóba. Mindenki vitte magával a száraz ruhát meg a pokrócot. Amikor az egész aratásnak vége volt, kijött az uraság is az aratókhoz ^ karjára kis szalmafonatot kötöttünk és mondtuk: „Isten éltesse, hogy több aratást megérjenl” A köszöntésért kaptunk egy-két pengőt. Este volt az aratóbál. Ezután szolgálni mentem Antalmajorba Csikvándiékhoz Itt 7 szobás házban laktak. Először kézilány voltam a szakácsnő mellett. A bérlőéknél a személyzethez a szobalány, a dada, a mindenes, a szakácsnő és a kézilány tartozott. Később szobalány lettem 17-18 pengő bérért. ” A hitbizomány, Pálnak nem lévén utóda, a már jelentősen elszegényedett Andor fiára szállt. Gr. Festetics Sándor (1882—1956) jogi tanulmányok és diplomáciai szolgálat után sógora, Károlyi Mihály kormányában rövid ideig hadügyminiszter48 volt (12. kép). Az 1920-as és 30-as évek fordulóján modernizáltatta a kastélyt, átalakíttatta a park egyes részeit (rózsakert helyett ekkor alakult ki a teraszos teniszpálya) (13—15. képek), szivattyúházat készíttetett.49 50 Valószínűleg a politikába való visszatérését finanszírozandó, hosszadalmas eljárással a hitbizományi birtok egészéből 12 ezer holdat fölszabadítottak.30 Az 1920-as évek végén az 1930-as évek elején mintegy 3 ezer holdat Sándor gróf dégi uradalmából parcelláztatott.51 Saját focicsapat, saját repülő, saját újság és sajátos politikai ambíciók jellemezték. 1931-től enyingi kerületi képviselő (még a kormánypártból indulva), 1935—38 között alapítóként a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője volt, s 1935-től ezen párt képviseletében egyetlen arisztokrataként jutott be a parlamentbe.52 53 Mezőföld című hetilapját 1933. augusztus 13-ától Enyingen adták ki, természetesen politikai nézeteinek szolgálatába állítva.33 A parlament szélsőjobboldali arisztokratájaként ugyanakkor dühös németellenesség jellemezte.54 Emiatt szakításra került sor: Festetics pártját a legerősebb nyilas pártba olvasztva (1938. augusztus 2-ai nyilatkozata után) visszavonult az aktív politikai szerepvállalástól.55 A sportember és könyvgyűjtő szabad óráiban a matematika népszerűsítésével is foglalkozott,56 aktivitását a dégi kastély (villanyáram, vízvezeték, légfűtéses rendszer) és park, valamint a gazdálkodás modernizálására fordította. Festetics Sándor sportszenvedélye természetesen megjelent a dégi kastély fejlesztésénél is. О maga szenvedélyes repülő volt (16. kép), a kastély mellett kialakított repülőtér az erdőcsücsök és a kastély előtere között volt. Saját autói és fiai versenyautói számára új garázst alakítottak ki, a kastély mellett modern alagcsövezett foci- és teniszpályát építtetett (ez utóbbit röplabdapályaként is használták), környezetét úgy alakítva, hogy azt nagyobb nézőközönség is élvezhesse.57 A műemléki védettséget élvező kastély és parkja immár állami gondoskodásban ma a felújítás folyamatában figyelhető meg (18—19. kép). A parcelláztatott területnek a legnagyobb része Hunyoros puszta területéhez tartozott, illetve magában foglalta még a Mezőszentgyörgy és Dég közötti területet, Ecsi és Latyak pusztákat. Ez utóbbi részen lajoskomáromi, siómarosi, sárbogárdi és szentgyörgyi parasztok 5-10-20 holdas parcellákat vettek. Az Ecsi pusztai majorépületeket (az ispánlakot, 47 ZÁBORSZKY 1983, 281-303, 287. 48 FARKAS 1980,171; BÖLÖNY 1992, 290-291. 49 ALFÖLDY 2015, 57-66. 50 OSTOR - PETROVAY 1937, II. 115.S 51 Pásztor Béla: Dég község története. Kézirat. 30. 52 GUDENUS - SZENTIRMAY 1989,104. 53 FARKAS 1980,172. 34 PODHORÁNYI 2006,193. 55 FARKAS 1980, 215. 56 BÁNYAI 2009, 1-2, 28. 57 BÁNYAI 2009,1-2, 34-37. 327
