Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18 - 20. században

Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18—20. században

Antal gróf idejében, 1816-ban látogatta meg a dégi kastély lakóit utolsó növénygyűjtő útján Kitaibel Pál (1757— 1817). A tudós beszámolt a parkról, a mercenzéfiek által épített utakról és a tóról, valamint a ház pompájáról. A neki ajándékozott dégi herbárium-lapok hagyatékával a Természettudományi Múzeum gyűjteményében fennmaradtak.37

Festetics Ágoston gróf (1805—1882) idejéről szól Galgóczi Károly 1855-ben megjelent munkájában.38 Ágoston gróf testvéreivel, Sámuellel és Dénessel szerezte meg 1857-ben a német birodalmi grófi rangot,39 majd a magyart. Nevéről a Fekete puszta területén kialakított Ágoston pusztát nevezték el. Galgóczi őt a legnagyobb birtokú családfők között sorolja fel, többször megemlíti az igen jeles déghi uradalmat, s kiemeli, hogy a „füldmívelés, juhászat, ménes és marha tenyésztés tekintetében ” az első. Másutt leírj a „schmiczj tehenészetét ésfehér gulyáját”. Fontos megfigyelései a napóleoni háborúk konjunkturális hatását elemzik az egész magyar gazdászat vonatkozásában. „Juhászatunknak legnagyobb lendületet a bevégzett franczja háború adott.. .Л gabonának, szarvasmarhának nagy részt a háború által felcsigázott ára, annak bevégzése után, 1818-tól kezdve hirtelen leszállóit, a bor s más honi nyersterményeink kelendőségüket vesztették; a lengyelek még hegyaljai szüreteinkről is elmaradtak, s pénzforrásaink teljesen megapadtak. Ügyedül a gyapjú volt még az melly az elcsüggedt mezei gazdát végromlástól s az országot tökéletes elszegényedéstől megmenté. Kinek juha nem volt, pénzt alig látott, a gyapjút pedig arannyalfizették. ”40

A dégi uradalmi gazdálkodás jellegzetességeként hívom itt fel a figyelmet a lassú, az egyes ágazatok jövedelmeire épített változtatásokra. A juhászatból, s főként a juhnemesítés nyomán megnövekedett gyapjúbevételből a 19. század második felében a szántók területének növekedését, és az ezzel összefüggő beruházásokat, telepítéseket figyelhetjük meg. Az 1857-es adatokon látható először az évszázad határozott tendenciája: a szántóterület növekedése, a rét és a legelő területének csökkenése.41

A 19. század végén a birtokosok, Festetics Andor és Pál egy-egy házi kezelésű gazdaságot tartottak fönn. Pál (1841—1924) a hitbizomány örököseként jelentős kertészeti fejlesztéseket végzett a parkban, illetve a park vízrendszerét újította meg, s ezzel szabályozhatóvá vált a vízszint.42 43 A parkbeli fejlesztések középpontjában a virágkertészet (pálmaház, szegfűház és krizantémház) és a Holland-ház (tulajdonképpeni dísztehenészet gyógyászati céllal) építése, illetve a hozzá vezető híd felépítése állt (7-10. képek).4i A narancsházba, télre összegyűjtötték a parkba, elsősorban a kastély park felől kialakított homlokzata elé, és a rámpa köré kihelyezett narancs- és citromfákat. Az üvegházat később inkább pálmaháznak nevezték, hiszen a citrusfélék lassan elmaradtak. Az építmény végében volt a kertész lakása, és a kertészlegények szálláshelye, a megemelt térszín alatt helyezkedtek el a pincék (dézsmapincék), illetve a kertészet területe innen a katolikus templomig húzódott.44

Andor (1843-1930) 1894—95-ben földművelésügyi miniszter volt (az első Wekerle-, illetve a Bánffy-kormányban)45 1751 holdon gazdálkodott, 58 cseléddel, 38 ekével és 36 igás szekérrel műveltette a gazdaságot. Az 1897-es adatok szerint46 2 lokomobil, 1 járgányos gép, 2 cséplőszekrény, 8 vetőgép, 2 trieur és 1 szecskavágó segítette a munkát. 156 szarvasmarhát, 6 lovat, 122 sertést és 2487 juhot tartott. Pál gróf nagyobb területű (3176 holdas), de döntően erdőművelésre épülő uradalmat birtokolt. Az erdőuradalom mellett kevés szántója volt, s ezt összesen 19 cseléddel, 12 igás szekérrel és 10 ekével munkáltatta, összesen 81 marhája és 120 juha volt. Feltűnő viszont a lovak nagy száma (42). A cselédek és az igaerő csekély száma azt mutatja, hogy nem piacra termelt a szántóföldön. Valószínű, hogy a lovakat is elsősorban kedvtelésből tartotta, vagy a fuvarozásban, esetleg az erdőművelésben vették hasznukat. Egészében úgy látszik a számokból, hogy ez az uradalomrész a 19. század végének színvonalán extenzív gazdaságnak számított. Andor uradalma szántóművelésre és legeltető állattartásra épült. Adataiból látjuk, hogy a jelentős számú juh tartása mellett már elsősorban a szántóművelésre, s azon belül is gabonagazdaságra alapoz, valószínű ugyanakkor a marhák és a sertések nagy számából, hogy hizlalást és/vagy tejelő tehenészetet állítottak be, s ha ez a feltevés igaz, akkor a szántón kukoricát és szálas takarmányt is kellett termelniük. A szántó és a rét-legelő arányából, valamint a tartott állatok számából úgy látszik, hogy jól kiépített, jól arányosított, valóban két lábon álló gazdaság lehetett. Az ilyen gazdaság ugyanis megfelelő mennyiségű trágyát termel a szántóföldek jó karban tartására, illetve megfelelő mennyiségű takarmánynak valót az intenzív állattartás (hizlalás, tejelő tehenészet) ellátására.

1895-ben már jól látszik azonban, hogy a bérgazdaságok szinte gyorsvonat! sebességgel modernizálnak, teszik

37 ALFÖLDY 2009,1-2, 49-68, 58.

38 GALGÓCZI 1855, 97, 165, 200, 228, 278, 333, 341.

39 GUDENUS 1990,391.

40 GALGÓCZI 1855, 338.

41 ZÁBORSZKY 1983, 281-303, 277.

42 ALFÖLDY 2015, 48-50.

43 ALFÖLDY 2015, 51-53.

44 BÁNYAI 2009, 1-2, 37-38.

45 BÖLÖNY 1992, 75-76.

46 JEKELFALUSSY 1897,131.

326