Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 seit. Mikor kormányzó úr személyileg vállalta a felelősséget, hogy intézőnk helyét addig engedély nélkül nem hagyja el, amíg esedeges beidézése meg nem történik Sárbogárd részéről, szabadon bocsátották, és el is hoztuk magunkkal Ménesmajorba. Dunaföldvárról visszajőve itt találtuk Szluha Aladárt és a nagylóki intézőt. Bizonytalanságukban ők is ide jöttek, tanácsot kérni. Látogatónk volt még Vojnits [alapi — Varkas Gábor] szomszéd földbirtokos, aki most jött vissza az oroszok elől való meneküléséből, Budapestről. Este pedig Lacza intézőnk jelentkezett, aki ugyancsak ma érkezett meg Esztergomból. Megérkezett Pestről Erik [Hodász Erik — Farkas Gábor ] is, aki Herczegfalván jött keresztül, s magával hozta onnan Vendelt [Dolmány Vendel - Farkas Gábor], mivel együtt akarnak visszamenni Budapestre, hogy az újonnan kezdett egyetemi előadásokon részt vehessenek. Sixtus vette kezébe a Függeden Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megalakítási munkálatait. Előzetes megbeszélések alapján összeállítottuk a megalakuló párt községi dsztikarát. Elnökül Eglesz Mihály főállatorvost kértük fel. A párt tisztikarába kisgazdák, iparosok és kereskedők arányosan vesznek részt. A párt megalakítására azért volt szükség Előszálláson, mert a Kommunista Párt teljesen önhatalmúlag kezdett belenyúlni a községet legközelebbről érdeklő ügyekbe. Felállította a Földigénylő Bizottságot, felszólította az uradalom vezetőségét, hogy a Róbertvölgyben levő, le nem tört tengerit azonnal töresse le, mert különben ő fogja azt leszedetni. A párt alakuló ülése 11-én [április — Farkas Gábor] szerdán délután 5 órakor volt a községháza udvarán. Szép számmal összegyűltek a falubeli kisgazdák és mindjárt az első nap közel háromszázan írták alá a belépési nyilatkozatot. Hozzáfogtunk a pártnak a pusztákon való megszervezéséhez is, úgyhogy a Kommunista Párttal szemben óriási többséggel rendelkezünk. Mindamellett ez nem jelenti azt, hogy a Kommunista Párt ereje és hatalma ezzel lényegesen csökkent volna, mivel a községi közigazgatásra ügyelő Ideiglenes Bizottságba, az un. Nemzeti Bizottságba a pártok azonos számban vesznek részt, sőt egy földmunkás szakszervezeti kiküldött jelenléte miatt, a Nemzeti Bizottságban döntő súllyal szavaznak. De elértünk azért annyit, hogy a Kommunista Párt által felállított Földigénylő Bizottság visszalépett; az új bizottság tagjai közé a kormányzó urat is felvették; és a Nemzeti Bizottság határozatait valamennyire igyekszünk ellenőrizni, illetőleg józan irányba terelni. Irányító befolyást a falu életére sajnos nem gyakorolhatunk. A Nemzeti Bizottságban és a Földigénylő Bizottságban is a kommunisták egyéni érdekeiket védelmezik. Hajlandók lettek volna a Földigénylő Bizottság eddigi határozatait megsemmisíteni abban az esetben, ha a párt kommunista igényét 100%-osan ki nem elégítették volna. Jelen voltam azon az ülésen, amelyen járási kormánybiztos a földigénylők névsorát láttamozta; kiíratta az összes uradalmi igényléseket (kormányzó úrét, gazdatisztekét, plébánia és kegyúri földigényléseket) és azt mondotta, hogy beterjeszti majd a Megyei Földbirtokrendező Bizottsághoz döntés végett. Természetesen ő is kifogásolta kormányzó úr személyes földigényét. Emiatt elég keményen össze is tűztem vele. Azt ő sem vitatta el, hogy a gazdatiszteknek 15 holdhoz jogos igényük van. Az volt a benyomásom, hogy ő csak azért íratta össze és egyben töröltette a közös ívekről az uradalmi földigényeket, hogy ily módon a községi Földigénylő Bizottság erre vonatkozó döntései a törvény megengedte határok között se lehessenek megvalósíthatók. Mindenesetre mi összeírtuk újra két földigénylő lapon az egyházi főhatóság részéről benyújtott kegyúri és plébániai javadalmi földigényeket, egy lapra pedig a személyi igényeket, és ezt 20-án reggel átadtam a községi Földigénylő Bizottság elnökének és a bizottság előtt kormányzó úr helyett és nevében megismételtem a korábbi földigényléseket. Úgy vettem észre, hogy a községi Földigénylő Bizottság tagjai ezt tudomásul vették, korábbi döntésüket semmiféle más utasításra nem hajlandók megváltoztatni. Délelőtt bent járt Kellner gazda, akivel megüzentem az összes pusztára, hogy a kormánybiztos „Ónodi elvtárs” kijelentése szerint is a puszta cselédsége a pusztához legközelebb eső földeket igényelheti. Lőrincznek üzentem, hogy az intézők minden további megyei határozat nélkül is vegyék igénybe a törvényrendelet szerint is engedélyezett 15 holdat és egyben tartsanak fenn maguknak annyit, amennyire szól a benyújtott igénylésük. Kértem őt, hogy gondolkodjon a nagykarácsonyi plébánia javadalmi földjének kijelölésére is annyira, amennyit igényeltünk. Pusztáinkon úgy látszik a föld kijelölésére mégis a legilletékesebb kezek intézkednek. Ezt Előszálláson pl. egy bizottság intézi, ahol Major gazda a földmérő. Április 12., csütörtök Nagyvenyimre mentünk, mert hallottuk, hogy az oroszok a gyár területét elhagyják. Meg akartuk beszélni az átadás módozatait, illetőleg azt, hogy fizessenek az elvitt olajért és ne zabrálják el a szíjakat. Délután kormányzó úr egy beadványon dolgozott, amelyben tiltakozását fejezte ki az uradalom szétdarabolása ellen, és arra az esetre, ha az netán mégis megtörténik, mentességet jelentsen be az egyes részekre, illetőleg igényét különböző kegyúri terhek fedezésére. Ezen a napon alakult meg az előszállási Nemzeti Bizottság, amelynek tagjai közé felvették Sixtust is. Ő lett egyúttal a bizottsági titkár. 315
