Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállást uradalma. TV. rész: 1938—1945 dett be senkit. Már megmosakodtunk, s mindnyájan az én szobámban voltunk. Egyszerre halljuk, megzörren a külső ablakszárny. Az ablak közt tartottuk az élelmiszereket. Azonnal ugrottam, mire a belső szárnyat ki tudtam nyitni, kívülről két csomagot kiemeltek, egyikben kolbász volt, a másikban vaj. A másik kettőt én emeltem be. Rövidre rá lépéseket hallottam fölöttünk. Fölmentünk Anzelmmel és Sixtussal. Orosz tisztek voltak az emeleten, szállást kértek. Megmutattuk a szobáinkat, mondtuk: az emeletet rendelkezésre tudjuk adni, kértük, hogy a mi 3 szobánkat hagyják meg, és hogy ne romboljanak. Kértünk patrult is, amit megígértek. Patrult tényleg állítottak a kastély elé, egyelőre nyugodtnak látszik a helyzet. Hogy meddig tart, nem tudjuk. Előszálláspusztáról kellemeden hírek jöttek; tele volt katonasággal. Péternek elvitték 3 sertését s feleségének saját készletéből kellett az oroszok részére vacsorát ill. reggelit készíteni. Egy darabért adtak neki 1000 P-t és a vacsorára adott szalonnáért 100 P-t. Gyuri már bent volt, amikor hallotta, hogy padlására is betörtek. Létrát kerítettek, úgy másztak be. Úgy látszik, elvitték a lisztjét és a mi ott levő kolbászunkat. Bent volt a mi lakásunkban egy kapitány, azt mondotta, hogy van itt egy podpolkovnyik. Megtiltotta a katonaságnak a fosztogatást. A végén 20-30 liter bort kért a podpolkovnyik részére. Mondtuk, hogy borunk már nincs. Sajnálatunkra nem tudunk adni. Anzelm mise után Jóska inasommal s a kis orosz lóval elindult Herczegfalvára, hogy ott a kapitánnyal tárgyaljon a meghagyandó állatok ügyében. Nem hiszem, hogy sok eredményt ér el. Az állatorvos Romhányi intézővel most van kint tárgyalni lovak ügyében az őrnaggyal. Kíváncsi vagyok az eredményre? Hogy ez az alakulat meddig marad itt, sejtelmünk sincs. Egyelőre a konyhánkat használhatjuk. Anzelm 4 óra körül megérkezett. Útja eredménytelen volt. A kapitány nem tudott átmenni Cecére. Amúgy szíves volt, s azt mondotta: a cselédségnek, a monostornak mindenkor őrlethetünk, csak küldjünk búzát. Korpát ad a tehenek részére korlátlanul. Különösebb esemény a nap folyamán nem történt. Az éjjel volt egy kellemeden epizód. Egy főhadnagy, aki már délután nálunk töltött egy órát, fél 12 körül zörgetett; nem tudtuk a zörgetést mire vélni? Anzelm kiment, s nem kevesebbet, mint azt tette, hogy nálunk fog hálni, egyenesen Anzelm sezlonján, Anzelm meg menjen aludni a túlsó irodába. Valahogyan aztán megegyeztek, Anzelm is maradt. A kis Irmát ádopták a középső szobába. A főhadnagy elaludt, s békésen aludt reggelig, akkor eltávozott, bocsánatot kért. Úgy látszik, az éjjel be volt rúgva. A reggeli órákban új alakulat érkezett, a tisztek részére a mi szobáinkat is végig nézték, de eltávoztak minden zavarás nélkül. Úgy látom, az irodában a lányok és a kisasszonyok szobájában helyezkedtek el. Egy-két lopás a pusztán történt, de egyik-másik tiszt lefogta a legénységet és visszaadatta a lopott holmit. így járt Gyuri tolvaja is. Sixtus az egy lóval kiment Nagykarácsonyszállásra. A 8-as misén sok orosz vett részt, s komolyan viselkedtek. Várjuk, mit hoz a mai nap? Szeretnék kimenni Anzelmmel Kelemenbe a kapitányhoz. Február 25., vasárnap Nem tudtunk kimenni Kelemenbe. Nem volt egészen tiszta előttünk a helyzet, jobbnak tartottuk itthon maradni. Sixtus 2 óra után jött meg Nagykarácsonyból. Nem hozott különös hírt. Misén benn volt Gallasy a majorból. Kerülete teljesen ki van fosztva, emberei robotba járnak az előszállási árokásáshoz. Az asszonyokkal nehezen boldogul, azok nem akarnak semmit sem tenni. E rettenetes idegizgalmakban sokan elveszítették józan gondolkodásukat. Csodálkozni ezen nem lehet. Gallasy jelentette, hogy az oroszok minden cél nélkül felgyújtottak két kazlat a nagykarácsonyi páskumon; lassankint a cselédségnek nem lesz almozni való szalmája. Takarmány, legalább is Előszállásán nincs. A vasárnap nyugodtan telt el, át voltunk 3-4 óra között Egleszéknél (a községben állatorvos). Elvermelt krumplijukat valamelyik orosz fölfedezte. Telefonistájuk megakadályozta az elvitelt, másnap az egész készletet levitték a pincébe. Február 26., hétfő Reggel Anzelmmel mégiscsak kimentünk Kelemenbe a kapitányhoz. Onnan üzentek is, hogy menjünk, de az üzenetet nem kaptuk meg. A kapitány szíves volt velünk. Amikor előadta neki Anzelm, hogy az állataink itt mind meghagyandók, mivel mi vagyunk a kazeinok [birtokok kezelői — Farkas Gábor] és itthon vagyunk, tehát Kelemen és Róbert nem elhagyott birtok, különös választ adott. Azt kapta a parancsnokságtól, hogy Kelemen is, Róbert is elhagyott birtok ti. mi Előszálláson lakunk és nem Kelemenben, ő kénytelen e szerint eljárni. Igyekeztünk fölvilágosítani, hogy senkinek sem juthat eszébe, hogy azt követelje tőlünk, hogy 11 helyen legyünk. Ez különben így van őnáluk is a szovhozban [állami gazdaság — Farkas Gábor], Egy nagyobb szovhozban a centrális kezelő csak egy helyen lakhat, de a birtok többi részét senki sem tekinti és tekintheti elhagyottnak. Erre ő is látván igazunkat, azt ajánlotta, forduljunk a magyar kormányhoz, 294
