Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945 kifogták, noha mindkét szemére vak volt, helyette hagytak egy 3 éves, elég jó, de kifáradt sárga csikót. A kifáradt lóval alig tudtunk hazavergődni. Itthon Voronyin kapitánynak Anzelm jelentette a simontornyai helyzetet. О kötötte magát a simontornyai látogatáshoz. Hosszas kapacitálás után hajlandónak mutatkozott, hogy 2-án, de legkésőbb 3-án átmegy kocsin, ti. Ígértem a simontornyai parancsnoknak, hogy 2-án vagy 3-án átviszem Voronyin kapitányt. Amíg Simontor­­nyán voltunk, a dunaföldvári kommandáns kint volt Előszálláson. Keresett engem. Az újévi ünnepekre való tekintettel elvitt 2 hízott sertést és egy növendék borjút. Voronyin kapitány ezt minden további nélkül kiutalta. Ugyanezen a napon volt az újévi orosz ünnepségre való gytiajtés Előszálláson (10 tyúk, 100 tojás, 20 kg dió) és 25 kg halat a róberti tavunkból minden további nélkül elvittek, a tavat leengedték. Amikor Simontornyáról hazafelé jöttünk, messziről tüzet láttunk Róbertvölgy táján, s közelebb érve láttuk, hogy egy rozskazlunk és egy kenderkazlunk ég. Ott kaptuk a felvilágosítást, hogy az oroszok foszforos golyóval gyújtották fel. December 31., vasárnap Szilveszter-napján Kamillái elmentünk a felső kerületekbe, egyrészt, hogy az összeírás végett a kerületeknek kézbesít­hessük a körözvényt, és az összeírás menetét velük megbeszéljük, másrészt, hogy lássuk, mi van a kerületekkel, hiszen ez előtt három hete voltunk utoljára Bernátkúton, Mélykúton és Kisvenyimen. Kezdtük az utat Ménesmajorban. Ott az az értesítés várt, hogy a rablások tovább tartanak. A hízóállományból alig van 20, s az ökörállományból is vittek el. Amúgy a puszta oroszmentes volt. A cselédeknek az 1-1 hízósertést sikerült kiosztani. Nagyvenyim felé menet orosz autókat láttunk s orosz kocsikat. Mi ennek ellenére is bementünk a gyárvezetőhöz. A gyárvezető és az intéző misén voltak, ti. Leó, nagyvenyimi lelkész egyik cselédház konyhájában misézett. Felkerestük őket. Közölte az intéző, hogy most csak egy-két orosz lézeng a pusztán, a nagy trupp elment. Lakásuk teljesen fel van dúlva, úgyhogy a cselédlakásban vannak. A sertésállományt a nyári malacok kivételével teljesen elpusztították. A göbe­­állományból összesen csak 30 db maradt meg. Az elvitt hasas üszők helyett itt hagytak 80-90 vegyes mustra marhát, ezeket ők etetik. Bent vannak a növendék istállóban. Az intézőt is, családját is az utolsó 3 hét erősen megviselte. Nem csodálkozom rajt. Ki vannak fosztva mindenből, csak a rajtuk való maradt meg. Onnét Bernátkútra mentünk. Bernátkút utolsó ottlétünk óta nagyon sokat szenvedett. Az intéző szintén kirabolva. Az intéző édesanyját az oroszok meg is verték. A házi fölszerelésük nagy részét elvitték, valamint az igen értékes evőesz­közöket. (A bernátkúti intéző csaknem erre dolgozott. Ingatlana semmi sincs, úgyhogy közel koldusbotra jutott.) Ott volt a mélykúti intéző is családjával. Mélykútról semmit sem tudnak. Szerintük a mélykúti tiszti lakás nem is közelíthető meg, sőt maga a puszta sem. Mi ennek ellenére bementünk Mélykútra, kerestük ott a parancsnokot. Sajnos, repülésen volt, [a pusztán tábori repülőtér volt — Farkas Gábor] így nem tudtunk vele tárgyalni. Szerettünk volna beszélni vele a gazdaság kezeléséről. Annyit megtudtunk a cselédségtől, hogy a magtár zárva van, az állatállományhoz a kapitány engedélye nélkül senki sem nyúlhat hozzá. 10 tehenet a kapitány utalt át Perkátára, a kórház részére, hogy ott fejjék. Bernátkútról is elhajtottakl2 tehenet Dunapentelére. Hogy kinél helyezték el, azt nem tudjuk. Bernátkút 170-es hízópar­tija teljesen elfogyott, s a növendékállományból is nagyobb mennyiséget hajtottak el. Mélykúton a gazdánál hagytam a Voronyin kapitány által kiállított írást, amely szerint egyetlen orosz alakulat sem vihet el az uradalom területéről semmit a kapitány engedélye nélkül. A mélykúti kapitánnyal próbálja megbeszélni addig is ezt a kérdést, amíg én fölmegyek Vo­ronyin kapitánnyal hozzá s kéretem, tartsa fenn az eddigi rendszert. Mélykútról is hiányzott 41 db hízónk. A növendékek körül ott még nagyobb baj nem történt. A lóállomány teljesen hiányzik. Kisvenyimen megint nagyon szomorú kép várt. Szembe hajtottak velünk a tehenészetből 2 tehenet. Jelentették, hogy a hízóállományt teljesen elvitték — 168 db — sőt az anyák között is — noha ezek egészen ellés előtt vannak — lelőttek 40 db-ot. Jelenlétünkben vittek éppen 2 anyagöbét. A katonát kérdőre vontam, azt mondotta, hogy a helybeli kapitány utasítására történik. Különben növendék Kisvenyimen alig van: Mivel ott kevés a takarmányunk, magam rendelkeztem úgy, hogy a rideg marhával a tengeri szárát legeltessék. Ott jelentette a pásztor, hogy 38 magyar növendéket aznap hajtott el 2 orosz katona. Tehenészetnek még megvan a fele. A középkorú növendékekből eddig hiányzik 132. Az intézőnek átadtam Voronyin kapitány levelét azzal, hogy — mivel nem volt otthon az ottani alakulat kapitánya — ha megjön, próbál­ja vele megtárgyalni a kérdést, hogy valamiként a lopásokat akadályozza meg, legalább addig, amíg Voronyin kapitányt hozzá is fel tudom vinni. Herczegfalván keresztül jöttünk. Lovunk csaknem kidőlt, úgyhogy fél 6 óra körül érkeztünk haza. Szomorú szil­veszteresténk volt. Próbáltunk reményt élesztgetni magunkban, hogy talán az újév majd változást hoz, bár nincs ehhez reményünk. Idehaza Szilveszter-napján, megérkezésünk alkalmából azzal fogadott Anzelm, hogy Dunaföldvárról kint volt két 264

Next

/
Thumbnails
Contents