Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f)\ A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 elemi iskolát és óvodát rendezzenek be. A helyi református egyház 8 hold földet vett, de eladták a kiskocsis házat is. Az 1934—1935. gazdasági évi jelentés szerint a simontornyai gazdaság sikeresen kapcsolódott Előszálláshoz. Termelési eredménye vetekedett a legjobb gazdasággal. Ez évben rekonstrukció kezdődött a szeszgyárban, Belmajorban növendékistálló épült, Jánosházán ököristálló, Irénmajorban pajta, egész évben termelt a szeszgyár és őrölt a malom. Az eladó Wimpffen család a kastélyt, a parkot (5 hold) a nagyvendéglőt, két szőlőt, a Ferenczy-féle házat és ennek belsőségét, a postaépületet, és a nagyháznak nevezett ingadant (mintegy 100 holdat) visszatartotta.15 Építkezések Hagyó Kovács Gyula Egerben 1924. máj. 21-én, halála napján beszélt Rémig apát úrral, aki ismételten kifejtette előtte, mennyire szívén viselte a rendi építkezéseket, és reméli, hogy azok a jövőben megvalósulnak. Az építkezések között első helyen szerepelt a budai gimnázium, majd a bajai, pécsi és a székesfehérvári gimnázium terve. 1926-ban Budán még üresen állt a Villányi úti telek. 1927-re új terv készült az építkezés kivitelezésére, mely szerint az itteni komplexumot részletekben építik majd meg. Első helyen a gimnázium építése szerepelt. 1927. július elején az apáti tanácson be is jelentették az építkezés megkezdését. Ezt azonban a tanács mégsem szavazta meg, mert nem látták annak anyagi kivitelezhetőségét. Ekkor az előszállási kormányzó és számvevője áttekintették a kérdést. Megállapították, hogy az építkezés megkezdhető 1 millió P kölcsön felvételével, melynek kamatait Előszállás garantálja. Ugyanakkor állami támogatásra is számítani lehetett. Az uradalom tehát a Hitelbanktól felvette a pénzt, a Kultuszminisztérium ugyancsak 1 millió P-t adott. Az építkezés többletköltségét az előszállásiak vállalták, s az még ebben az évben megkezdődött, és 1929-re az épület készen lett. Az 1929—1930. tanévet a rend már itt kezdte meg. Az épület költsége 2 millió 600 ezer P volt, melyből az előszállási uradalom 600 ezer P-t kifizetett, de végül is úgy adódott, hogy az 1927-ben a rend által felvett 1 milliót is az uradalom fizette ki (1929. december 31-én). Ez nagy terhet rótt az uradalomra, de egyedül az előszállásiak rendelkeztek annyi tőkével, hogy az összeget kifizethették. A kormányzóság az uradalmi fejlesztéseket — köztük a mezei vasút építését is — félbehagyta. Az 1930-as években viszont már a több építkezés is elkezdődhetett, és meg is valósult. Pécsen a gimnázium építése 1935 tavaszán, 600 ezer P kölcsön felvételével indult, a költségekhez a város 100 ezer P-vel járult hozzá. Az építkezés összesen 822 ezer 545 P-be került, és még az év őszén be is fejeződött. Előszállás a pécsi építkezéshez 300 ezer P-vel járult (és évekig fizette a pécsi építkezésre felvett pénz kamatait). Baján a gimnázium jórészt a kultusztárca pénzéből épült meg. Ez 622 ezer P, a rendi támogatás 100 ezer P volt. Ez időben folyt a Bernardinum átalakítása is, ehhez az előszállási uradalom 60 ezer P-t adott. A leendő fehérvári gimnázium számára vásárolt telek ára 65 ezer 269 P volt. 1935-ben Székesfehérvár város vezetése javasolta a zirci apátnak, hogy a gimnázium épületet bővítsék ki, és mindez készüljön el az 1938. évi Szent István-ünnepségekre. A bővítést azonban a telek szűkössége miatt nem tudták volna megvalósítani. A rendi megbízott új épület létesítéséhez keresett házhelyet. Az apát véleménye az volt, hogy a modern középiskola mellé szükséges építeni egy 22 lakásos rendházat is. Az építkezés költségeit 400 ezer P-re becsülték. A város ajánlata az anyagiak terén kevés volt, nem fogadták el tárgyalási alapnak. Az 1935. július 1—3-i zirci gazdasági tanácsban elhangzott javaslat szerint a fehérvári építkezést a hontszántói birtokok eladásából lehet fedezni, de az addigi középiskolák létesítéseihez hasonlóan a kultuszkormányzat anyagi támogatását is várták. A fehérvári gimnázium 1941-ben lett kész, ősszel már itt kezdődött a tanítás. Fehérváron a Vásár téren és a Budai úton egy-egy bérházat épített a ciszterci rend. Herczegfalván a templomot sürgősen újjáépítették, mert a sárbogárdi főszolgabíró az épületet életveszélyesnek minősítette és bezáratta. A templomépítésre az uradalom vezetői nem számítottak, mert 1928. augusztus 6—12. között a templomot már apáti költséggel renoválták. (Ekkor felújították a tornyot; leszedték a fazsindelyt; új gerendázatot, szalufákat, lécezést raktak a tetőzetre; eternittel lefedték; bádogcsatornával látták el az épületet; külsőleg lefesttették; az ajtókat, ablakokat szürkére mázolták.16 A150 esztendős épület azonban a renoválás ellenére sem lett stabil, ezért 1937 elején elbontották.) Az újjáépítéshez a pénzt az uradalom biztosította. A templom tervét Pázmándi István készítette, a festést Takáts István végezte, a tetőszerkezetet uradalmi ácsok készítették. A templomot a székesfehérvári püspök, Shvoy Lajos Magna Domina Hungarorum (Nagyboldogasszony) napján konszekrálta. A felavatáson a vármegyei előkelőségek voltak jelen. Werner Adolf apát szerint a templomépítés már 1868 óta aktuális volt. Az anyagiakat ( 155 ezer 950 P-t) Hagyó Kovács Gyula „kivételes rátermettséggel, energikus munkával teremtette elő”. Az apát köszöntő beszédében a rendi birtokokról, a szerzetesek nemzeti elhivatottságáról is megemlékezett: „...a mi történelmünk... kalász és kenyér, eke és toll, föld és iskola... 15 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 247—249; VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1933—1936; VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 82. d. Simontornya. 16 SzVL História Domus. Herczegfalva. A. 1928. (Másolat.) 228
