Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pokrovenszki Krisztián: A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében 2017
A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében. 2017 Perkáta, Forrás-dűlő I-II. teljes jelű tetű megelőzőfeltárás A beruházás keretében Szabadegyháza és Adony között csőfektetést és több helyen aknák kialakítását végezték, melynek földmunkái a 41210 azonosítószámú bronzkori földvárat és a 74057 azonosítószámú bronzkori urnatemetőt érintették. A két lelőhely Perkáta községtől észak-északkeletre elhelyezkedő Forrás-dűlő területén található. A teljes felületű megelőző feltárás 2017. augusztus 21. és szeptember 8. között történt. Az érintett nyomvonal humuszolása a lelőhelyeken megközelítőleg 500 m hosszú és 2 m széles sávban zajlott. A földvár területén véglettfeltárás eredményei A vízbázisfejlesztés kapcsán végzett ásatások eredményeit egy geofizikai felmérés és a terület fémkereső műszerrel végzett vizsgálata egészítette ki. A nyomvonal a földvár külső telepének északi részét vágta át megközelítőleg 260 m hosszan, erről a területről 24 darab régészeti objektum került elő. Az objektumok túlnyomó többségét különböző nagyságú gödrök (átmérő: 60—120 cm, mélység: 15—40 cm), illetve néhány mélyebb, méhkas alakú gödör (átmérő: -100 cm, mélység: 70—90 cm) képezte. Emellett egy cölöpszerkezetű ház padlószintjének részletét, valamint ennek délnyugati részében egy cölöplyukat sikerült megfogni, ezt azonban a mélyszántás már erősen bolygatta. A feltárás egyik legszignifikánsabb jelensége egy 70 cm mélységű gödörben megtalált 5—8 év körüli gyermek csontváza, akit közveden a gödör fala mellé zsugorított pózban, felhúzott lábakkal, karokkal helyeztek el. A csontváz mellől sírmelléklet nem került elő, a gödörben még egy felnőtt lábszárcsontját találtuk meg. A feltárás további jelentős eredményének tekinthető a geofizikai felmérés alapján kirajzolódó, ívesen kanyarodó kettős sáncárok (hosszúság: 20 m, mélység: 1,5—1,75 m), valamint a fennsík keleti végében jelentkező kerítő árok (szélesség: 140 cm, mélység: 160 cm) nyomvonalba eső részletének feltárása. Az objektumok a belőlük előkerült leletanyag alapján a Vatya-kultúrához (Kr.e. 2000/1900—1500/1450) köthetők, elsősorban kerámiatöredékek, valamint állatcsontok láttak nagyobb mennyiségben napvilágot. Említésre méltó továbbá 2 darab szövőszéknehezék, valamint a fémkeresőzés során felfedezett bronzbalta. A% urnatemető területén véglett feltárás eredményei A földvártól keletre elhelyezkedő, egy mélyebb völggyel elválasztott dombhát tetején és keleti lankásabb oldalán az erődített településsel egyidős, a Vatya-kultúrához köthető urnasíros temető részletét sikerült feltárnunk, az előkerült 17 urnasír a szokásnak megfelelően csoportokba rendeződve helyezkedett el. A mezőgazdasági művelésnek köszönhetően sajnos az urnák többsége töredékes állapotban került elő, sok esetben csak az edény alsó része maradt meg. Az urnák rossz megtartása tovább nehezítette az in situ felszedésüket. Az épebben megmaradt sírok közül kettőnél megfigyelhető volt, hogy az urnát tálakkal fedték le, illetve egy esetben az urnák mellé Ids bögrét helyeztek. A sírok kibontását, a fotó-, rajzdokumentáció elkészítését követően az urnákat becsomagolva a múzeumba szállítottuk, tartalmuk a restaurátor műhelyében kerül kibontásra. Kiss Alexandra 211
