Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt?

Siklósi Gyula (f): Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt? Székesfehérvári leletnek tartják azt a téglát, melyen a kilencágú korona alatt fordított „S J 1881” felirat olvasható. A Schmidegg-család téglaégetőjéből származó téglák több fehérvári Schmidegg épület falából is előkerültek. A Schmidegg-család házának építéséhez egy közeli, a török korban elpusztult templom faragott és kváderköveit, köztük egy 15. századi homokkő bordát is felhasználtak. Ez nem volt meglepő, hiszen a város neves műgyűjtője, Körösi Jenő, pár évvel ezelőtt két középkori kőfaragványt is talált a helyszínen. A Schmidegg-ház építéséhez természetesen első­sorban a Schmidegg-család téglaégetőjének termékeit, téglát, tetőcserepet használtak fel, a téglafelszínből kiemelkedő, tükörírású, „S” [= Schmiedegg] monogram fölött 3 részes, alul sarkos, zárt, illetve lekerekített koronával megjelölve.33 34 A ZlCHY-CSALÁD Schmidegg Tamás (?—1832 előtt) legidősebb fia, Tamás, 1820-ban született és már az ő birtokában levő ingadant vásárolták meg 1829-ben Gróf Zichy Ferenc fiai, Domonkos, Jenő és Ödön. Hogy Zichy Ödön tovább működtette a téglaégetőt, bizonyíthatják azok a Székesfehérváron előkerült, a téglafelszínből kiemelkedő, „Ö Z” [= Ödön Zichy] monogramos téglák, melyek azonban a kálozi égetőben is készülhettek (15. ábra)?* 15. ábra „O Z” [— Ödön Zichy] monogramos téglák Az építkezéshez használt téglákat az 1700-as évek elejétől valószínűsíthetően működő fehérvári Zichy Uradalmi Tég­lagyár biztosíthatta. A téglaégető létét a Gr. Zichy III. János (Gr. Zichy II. Pál fia) által 1724 körül gyártott „CZ” monogra­mos téglák gyakori fehérvári előfordulása (Székesfehérvár, Kossuth utca, Árpád fürdő) igazolja elsőként, bár Soponyán is előkerült három ilyen példány.35 1727—1780 között a Gróf Zichy János tulajdonában lévő téglagyárból származó, „С I Z” (=Comes Iohannes Zichy) monogramos téglák kerültek elő Székesfehérváron, az Esterházy palotából, másodlagos felhasználásból, (Oskola utca 10.) melyeket 1988-ban beleltározás nélkül publikálták.36 Hasonló téglák kerültek ki a Gróf Zichy József (1841—1865) tulajdonában lévő téglagyárból („С I Z” = Comes Iohannes Zichy), melyeket a gróf Zichy János özvegye által 1781-ben épített városi palota építéséhez használtak fel (Székesfehérvár, Kossuth Lajos utca 1.), ezeket 1988-ban beleltározás nélkül publikálták.37 Ugyancsak a feltételezett székesfehérvári téglaégetőbői kerültek ki a városban több helyütt előforduló, 1781 körül Zichy VI. János özvegye Gr. Luzsénszky Terézia által „C IZ „ [= Comes Ioannes Zichy] monogrammal készíttetett téglák.38 39 40 Az 1777—1830-ig terjedő időszakból (Zichy VI. János 1781, Gr. Zichy Jánosné) származó, a téglafelszínbe bemé­­lyedő, lekerekített sarkú négyzet alakú mezőben, bemélyedő „Z” [= Zichy] monogramos téglákat találtunk az Árpád fürdőben és másutt is város területén (16. ábra)?‘> A Megyei Levéltár épületének egy részét Zuber Pál építtette 1826-32 között. Ezért sejtik sokan az ő monogramját azokon a téglákon, melyek az uradalmi téglaégető Zichy Pál (1808—1850) által birtokolt téglagyárából származhatnak. A Székesfehérvár, Szent István tér 3-4. ásatásán előkerült, a tégla felszínéből kiemelkedő „Z , . P” [= Zichy Pál] monogramos téglák, melyek közül az egyiken vessző alakú szigla van (17. ábra).*' 33 SZIKM 08.96-97; 103. 34 SZIKM 08.137. 35 SZIKM 08.276 36 МВТ 37 МВТ 38 H Ltsz. nélk. 39 SZIKM 08.275; 08.138; 06.401; 06.595; 08.282; 08.283; 08.136. 40 SZIKM 06.401; 06.595. 187

Next

/
Thumbnails
Contents