Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt?
Alba Regia 45. (2017) 181-192. Siklósi Gyula (f) Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt? Az eredetileg postaállomás, majd Schmidegg-ház, Zichy-palota, ezután Magyar Király Szálloda, később Velence Szálló, napjainkban Hotel Magyar Király Székesfehérvár egyik legjelentősebb épülete. Az egyemeletes, 4+3+4 tengelyes főhomlokzattal, 1806—1810 között épült palota terveit valószínűleg Pollack Mihály készítette.1 Az épület a II. katonai felmérésen már látható, míg az elsőn még csak egy kisebb házat ábrázoltak a helyén (1—2. ábra). A Bécsben, 1773-ban született Michael Pollack 1800 körül költözött Magyarországra, hogy felépíthesse az alcsúti kastély mellett a régi pesti Vigadót, a Ludovicumot, a Deák téren álló evangélikus templomot, illetve a Nemzeti Múzeumot. A Budai külváros 1—2. ábra A postaállomás a% I. katonai felmérésen A Schmidegg-kastély a II. katonai felmérésen Már e kiváló építésznek tulajdonított, 1937-ben kétemeletesre bővített palota részletei is komoly műemléki védelmet érdemelnek. Lényegesek azonban az egykor itt álló korábbi emlékek is, hiszen a szálló a középkori Fehérvár legfontosabb, legnagyobb kiterjedésű külvárosának, a Budai külvárosnak a központjában terül el (3. ábra). A középkori Székesfehérvár Budai külvárosának sáncokkal, árkokkal elkülönített magja a belvárost körülölelő vizesároktól északra, a mai Zichy liget környékén helyezkedett el. A Budai külváros teljes területe csaknem azonos volt a mai Felsővároséval, és az sincs kizárva, hogy magába foglalta az Öreghegyet (korábban Szőlőhegy) is. írott és térképes forrásokban a suburbium, civitas exterior, Beslu (ötös) város, Beslia, Grosen vor Stadt, Borgo Buda, Ofner Vorstadt, Suburbium Budense, Felsőváros neveket viselte. A Budai külváros azon az elkeskenyedő földnyelven terült el, mely észak felől nyúlt be a Sárvíz mocsaraiba és a belváros területén három, a déli külvárosban már csak egy utca szélességű volt. A Budai külváros 1543-ban erődített részének határait nyugat és dél felől még a mocsárvilág határolta, ám észak és kelet felől már vizesárokkal és sáncokkal választották el a szárazulattól. Utóbbin helyezkedett el a Budai külváros erődítéseken kívül rekedt területe és a mai Öreghegyen kialakított szőlőhegyi település, mely szintén Fehérvár részét képezte. Az erődített külvárost és részben az azon kívül rekedt településrészeket Wilhelm Dillich 1600 körül készült látképe (4. ábra), az 1601-ben készült olasz alaprajzi vázlat (5. ábra) és francia metszet (6. ábra), az 1689-ben készült La Vergne-féle felvételi és tervrajzok (7. ábra), az 1691-es német nyelvű városalaprajz (8. ábra) és az 1770 körül készített vázlatos városalaprajz (9. ábra) ábrázolják, középkori alaprajzuk, esetleges objektumaik ezek és az írott források alapján rekonstruálhatóak. 3. ábra A% egykori Budai külváros (Raj% Ivanics Zsolt) 1 BIBÓ 1989, 217. 181
