Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pátija István: Fejér megye solti székének történeti földrajza A szék felső, Pest megyével határos részén ismerünk néhány települést, melyek egyszer Fejérhez, másszor Pesthez tartoztak. Ilyen volt például Varsány, melynek lakói a szomszédos ordasháziakkal birtokvitába kerültek a 15. század közepén. Varsány birtokosai, a margitszigeti apácák Hunyadi János kormányzó, majd Albert király közbenjárásával helyeztették át birtokukat Fejérből Pest megyébe. Ezzel közelebb kerültek az üllői sedriahelyhez, melyen a többi, Pest megyei birtokuk ügyeit is intézhették.74 A megyeváltás azonban nem csupán a sedria közelsége miatt lehetett fontos szempont. Pest megyének a közeli Buda miatt hagyományosan nem volt sem ispánja, sem alispánja, ügyeit a szolgabírái intézték. A befolyásos birtokosok számára ez könnyebb hivatali ügyintézést jelentett, mint a szomszédos megyékben, ahol az ispán és az alispán is beleszólhatott a vitás ügyekbe.75 Természetesen nem csak Fejérben fordultak elő határ menti változások, a 15. században más vármegyéknél ugyanígy megfigyelhetők voltak a határokhoz közel fekvő települések megyeváltásai. Az országszerte gyakori jelenséget végül az 1500. évi 28. törvénycikkely szüntette meg.76 A solti szék a korabeli Magyarország többi megyéjéhez hasonlóan nem volt egységes, benne különféle birtokosokhoz tartozó, a városok, falvak és puszták területén mozaikosan elhelyezkedő birtokrészek léteztek. Ilyenek voltak a teljes jogú nemesi családokhoz, nemzetségekhez tartozó birtokrészek (pl. a Tetétleni-nemzetséghez az Ölle, Szüle, Szentkirály, Tetétlen, Vecse településeken található tulajdonrészei stb.) és a nem teljes jogú nemesek (királyi-királynéi kunok és praediális, más néven egyházi nemesek77 78) birtokai. Előbbiek a sedria hatáskörébe tartoztak, vitás ügyeiket a nemesi vármegye ítélőszéke rendezte el. Utóbbiak közé tartoztak például a fajszi és a hontokai székek Sárköz-szerte elhelyezkedő birtokai, melyek ügyeiben a szekszárdi apátság, illetve a kalocsai érsekség járt el (3. ábra)TM A fajszi szék a szekszárdi apátság birtokain élő „egyházi nemesek” szervezete volt. Elsőként az 1380-as években jelenik meg a forrásokban. 1416-ban ispánja Örmény (Érmen) Jakab volt, szolgabírái pedig Bátyai János és Béki Miklós, 1444-ben Varajti Benedek és Béki Benedek voltak.79 1545-ben még egy birtokügylet során említették a szék alispánját, a fajszi Bodó Gáspárt.80 Működése valamikor a 16. század közepén felében szűnt meg, miután a törökök elfoglalták Szekszárdot és a Duna-Tisza közét.81 A források szerint ide tartoztak az Adács, Bátya, Bek, Csertő, Csorna, Éld, Fájsz, Garáb, Halászi, Halom, Karácson, Malomér, Nádudvar, Fálfólde, Spatmár, Varajt településeken elszórtan elhelyezkedő apátsági birtokokon élő népek.82 A hontokai, vagy sárközi szék (districtu nostro Sarké:£ in Comitatu Albensi existente) a kalocsai érsek birtokain élő egyházi nemesek szervezete volt.83 Nevével ellentétben központja nem a Miske melletti Hontoka, hanem Kalocsa volt. A 15. század második feléből több oklevél fennmaradt, amelyekben említik a hontokai szék ispánjait és két szolgabíráját.84 Működése a fajszi székhez hasonlóan valamikor a 16. század első felében szűnt meg. Ide tartoztak a névadó Hontoka mellett a Bőd, Bakod, Bogyispló, Drágs^él, Erek, Fékét, Foktő, Kalocsa, Kara, Kogmó, Körtvéljes, Miske, Nádasd, Nána, Natka, Orbágyspentgyörgy, Ordas, Résztelek, Sármégy, Solt, Spentbenedek, Syentistván, Szentkirály, Terhel, Uspód, Varajt és Zászló birtokokon élő egyházi nemesek.85 74 CSUKOVITS 1997, 382; DL 14251 75 TRINGLI 2001,149-150,157. 76 TRINGLI 2009, 45; 1500. évi XXVIII. törvénycikk: ,A vármegyéktől elvont községeket vissza kell csatolni azillető vármegyékhez ■■ ■ bármelyfőpap és báró uraknak és az ország többi nemeseinek összes városait, mezővárosait és birtokait s bármely birtokjogait, a melyek különben valamely vármegyék kebeléből vagy afenségesfejedelmeknek, Magyarország királyainak felmentő levelei utján vagy más valamely keresett szín alatt, mindekkoráig akárhogyan más vármegyékhez voltak adva és csatolva, ismét és újból minden áron azokba a vármegyékbe kell visszakebelezjn és visszpbocsátani, a melyek testétől elvonták és elvették." (Corpus juris hungarici: https://1000ev.hu, Letöltés: 2017. június 17.) 77 CSIZMADIA 1972, 5-7,12-13. 78 HORVÁTH 1995, 68-69. 79 DL 10497; DL 44362; CSIZMADIA 1972,16. 80 CSIZMADIA 1972,14; SZAKÁLY 2001, 333. 81 WINKLER 1935, 12; CSIZMADIA 1972,16. 82 PESTY 1880, 69-71; CSÁNKI 1897, 388; HORVÁTH 1995, 68; VASS 1980,14-16; FRAKNÓI 1879, 63; CSIZMADIA 1972,18-20. 83 DL 9257; NAGY - DEÁK - NAGY 1879, 408. 84 DL 18903, 19333,20732 85 CSÁNKI 1897, 299; PESTY 1880, 70; HORVÁTH 1995, 68; VASS 1980,14-16. 146
