Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pálija István: Fejér megye solti székének történeti földrajza átalakult, a bűnözők és elrabolt állatok utáni nyomozás helyett a helyi közösségek különféle ügyeit (káromkodás, ünnepszegés, dohányzás stb.) vizsgálták.58 A megyék erősödésével azonban fokozatosan elhaltak, ezzel lényegében megszűnt a felfegyverzett parasztság közbiztonsági szerepe.59 Solti széktől Solt vármegyéig Fejér vármegye kialakulása és története a 13. század második feléig Fejér vármegye egyike a legkorábbi alapítású, nagy területű királyi vármegyéknek. Számunkra a solti szék kapcsán különösen fontos kérdés: kiterjedt-e a 11-12. században Fejér megye a Duna-Tisza közére? Kristó Gyula szerint a megye eredetileg csupán a Duna jobbpartján terült el, és ebben az időszakban Nógrád és Bodrog vármegyékhez tartozhatott a tanulmány témáját adó balparti területrész. Szerinte később, a fehérvári várnépek 13. századi birtokszerző tevékenysége folytán kerülhetett Fejér vármegyéhez a balparti (a későbbi solti széki) terület. A balparti részen számos helyen előfordultak a fehérvári várnépek birtokai, például Szántó (a későbbi Lac(k)háza), Flarta, Ordas, Inám, továbbá az Izsák melletti, Lodorf földjével szomszédos várföld.60 Más kutatók szerint Fejér megye területe eredetileg is átnyúlt a Duna-Tisza közére.61 A 11-12. századi állapotok körül a források hiányossága miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, annyi azonban bizonyos, hogy legkésőbb a 13. század elején Fejér megye már kiterjedt a Duna-Tisza közére is.62 Fejér vármegye központja az ország első városa, a falakkal körbevett, erődített Fehérvár volt. A számunkra érdekes balparti területen jelenlegi ismereteink szerint nem léteztek kővárak, csupán négy földvárról van tudomásunk. Az első a Dömsöd melletti Hügyén (eredeti nevén Földváron) található, a második Solt mellett, a Tétel-halmon, a harmadik a Dusnok melletti Váradon, a negyedik pedig a Fájsz melletti Bóváron. Források hiányában jelenleg nem világos, hogy e várak játszottak-e valamilyen szerepet a korai királyi várszervezetben.63 A balparti terület 13. század közepéig létező birtokviszonyairól töredékes adataink vannak, az azonban ezekből is kiolvasható, hogy a különféle birtokosok tulajdonában lévő földek és települések erősen mozaikosan helyezkedtek el. A fentebb említett, elszórt fehérvári várbirtokok mellett számos egyházi birtokot is ismerünk. Ilyen volt Izsák elődje, Kolon, illetve a Tass melletti Szántó (későbbi Szentpéter/Szentgyörgy).64 Ezeken kívül a szekszárdi apátság és a kalocsai érsekség birtokolt nagy kiterjedésű területeket a Sárközben. Előbbi többek között Hamussádot, Ivánt, a Szakmát melleti Pálföldét bírta. Utóbbihoz pedig egyebek mellett Sármégy, Kara, Salamontelke és Kecel tartozott. A Harta melletti Mikla, illetve a sárközi Dusnok és Nádudvar pedig a szávaszentdemeteri monostor tulajdonában volt.65 Az Ágasegyházától délre fekvő Herbont (Szentmáriát), illetve az Izsáktól (Kolontól) északra fekvő Ugront a Csák nemzetségé volt.66 A tatárjárás idején valószínűleg komoly károk érték a megye balparti területét.67 Feltételezhető azonban, hogy a Duna rejtőzködésre alkalmas mocsarai, illetve a sokáig magyar kézen lévő dunántúli területek közelsége miatt a Duna menti sáv lakói közül sokan túlélhették a tatárok dúlásait. Érdekes, hogy a Homokhátság peremén fekvő Izsák és Duna-parti Szántó korai, Árpád-kori határai a tatárjárás után a középkorban is fennmaradtak. Ez arra utal, hogy elszórtan maradhattak túlélők, akik mindkét helyen továbbvitték a korábbi helynevek és határpontok emlékeit. A solti szék kialakulása és működése a 14. századtól a 15. század közepéig Fejér megye nemesi vármegyévé alakulása más megyékhez hasonlóan a 13. század második felében indult és a 14. század elején fejeződött be. Számukra különös fontossággal bír, hogy 1325-ből, a vármegyei átalakulási folyamat utolsó éveiből maradt ránk solti szék első említése.68 (Winkler Pál ugyan említ egy néhány évvel korábbról, 1313-ból való iratot, melyben megjelent a 58 SZAKÁLY 1969, 117. 59 SZAKÁLY 1969,146-147. 60 DÜMMERTH 1982, 209-211; KRISTÓ 1988, 140-144, 244-246, 434, 518-519; ld. még: IVÁNYOSI-SZABÓ 1998, 79; GYÖRFFY 1956,408. 61 ZSOLDOS 1998, 4-8; PESTY 1880, 68-70; GYÖRFFY 1987, 209, 334-335; HORVÁTH 1995, 67-68. 62 ZSOLDOS 1998, 4. 63 D. SZABÓ 1992, 196-198; VKM Rég. Ad. 4-2005; SZFNTPFTHRT 2014, 233. 64 GYÖRFFY 1956, 407-415. 65 GYÖRFFY 1987, 432, 434-435. 66 GYÖRFFY 1987, 425, 434 67 GYÖRFFY 1987,334. 68 HORVÁTH 1995, 67; NAGY - NAGY - VÉGHELY 1871, 273. 142
