Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás I. Fegyverek Az inventáriumok72 hosszú listákat közölnek az erősségekben felhalmozott fegyverzetről. Ezzel szemben a régészeti anyagnak csak egy kisebb szegmensét alkotják a katonai felszerelések. A jelenség magyarázata egyszerű és tömören megfogalmazható: a fegyverek drágák. A legritkább esetben kerülnek a szemétbe, a törött darabok újrahasznosíthatóak. Ezenfelül, ha a vár katonai funkcióját elveszti, a hadi anyagot maradéktalanul elszállítják. Csókakő esetében erről forrás is tanúskodik, 1690-ben kiürítik és felhagyják a várat.73 A régészek az ásatások során — az esetek nagy többségében — csak a kilőtt lövedékeket (nyílhegyek, puskagolyó, ágyúgolyók) és a fegyverek töredékes tartozékait (markolatgomb, keresztvastöredék) találják. A teljesség igénye nélkül a következő várak fegyveranyaga hasonló összetételű: Kőszeg,74 Salgó,75 Ozora,76 Csorbakő,77 Fülek,78 Bajcsa.79 Az általam tárgyalt csókakői vár is ebbe a sorba tartozik. 1.1—3. Ütő- és vágófegyverek Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.1.SZÍ Szórvány 2. t. 2. A csókakői vár fejszéi és baltái közül két darab sorolható kialakítása alapján a fegyverek közé. 1.1. Báni A bárd hossza 16,6 cm. Élhosszúsága 10,5 cm, foka egyenes, hossza 7,6 cm. Nyéllyuka ovális alakú, mérete: 3x1,5 cm. Anyagvastagsága 2 cm. Pengéje lefelé nyújtott, ívelt (szakállas). Nyaka elvékonyodik, köpűjénél mindkét irányban nyéltámasz figyelhető meg.80 A bárdot nem lehet kötni se régióhoz se réteghez, ebből kifolyólag szórványként kezelendő. A szombathelyi Savaria Múzeumban található egy hasonló példány, Kalmár János a 14—15. századra keltezi ezt a típust.81 1.2. Fokosbalta Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.2.22604 II. régió, 2. szelv. 333—353.* 71.15.1. 2. t. 1. *cm-ben értendő A balta hossza 15 cm, élének hosszúsága 7,2 cm. Nyéllyuka lekerekített téglalap formájú, mérete: 3,5x2,8 cm. Képűjének hossza 4 cm. Pengéje egyenes vonalú, kiszélesedő, éllapján áttört díszítés,82 mely ovális alakú, mérete: 3x1 cm. Foka egyenes. A II. régió 2. szelvényéből került elő a balta, keltezését párhuzamok és a rétegéből (333—353) előkerült török mázas kerámiaanyag segíti. Ezek alapján a 16. századra datálható. Az éllap kialakítása terén párhuzamba állítható a bécsi Historische Museumban őrzött fokosbaltával. A bécsi bal72 A Csókakői vár esetében egy 1528-as urbárium sorolja fel az erősség fegyvereit, lőszerellátmányát és rövid közlést ad falainak állapotáról. A forrás szerint 29 szakállas puskából négy törött volt (BOCSI 2006, 54), a falak pedig több helyen kritikus állapotban voltak, azonnali renoválásra volt szükség (UeC Fasc. 4. No. 41. 1. r.). 73 FARKAS 1989b, 242. 74 HOLL 1992, 67-70. 75 TÓTH 2013,12-23. 76 GERE 2003,12-22. 77 SZÖRÉNYI 2004, 246-252. 78 KALMÁR 1959, 8-12. 79 KOVÁCS - VÁNDOR 2002, 79-82. 80 Hasonló kialakítású bárdokat a római ácsszerszámok között is találunk (NAGY 1937, 160: 8. sz.). 81 KALMÁR 1971, 28: 28/a. kép 82 A használati funkciót kizártnak tartom a rés formájából, elhelyezkedéséből és méretéből adódóan. 83
