Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Szemle
Takács Miklós A „SZÉKESFEHÉRVÁRI SZÉP NAPOK” NYOMTATOTT EMLÉKE Fiatal KÖ2épkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete Szerk.: Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián A Szent István Király Múzeum A sorozat 51. szám. Székesfehérvár, 2015. 336 p. Bevezetés, néhány alapadat Az ismertetendő mű 23 olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek — ismételjük meg a nagyobb nyomaték kedvéért — a Fiatal Középkoros Régészek 6., székesfehérvári konferenciáján, 2014. november 20-22. között kerültek felolvasásra. A bevezetés legelején, azaz már a konferencia adatainak az ismertetése, illetve egyes tanulmányok áttekintése előtt szeretnénk kiemelni a szerkesztők egyik nagy érdemét: a kötet megjelentetésének dicséretes gyorsaságát. Alig több, mint egy évvel a konferencia lezárása után már kézbe is vehetjük az előadások szerkesztett és nyomtatott változatát. E tény annak fényében nyeri el igazi jelentőségét, ha szem előtt tartjuk: az utóbbi néhány évben a régészed konferenciák szervezése felgyorsult. Egyre nagyobb számban kerülnek megrendezésre szakmai tanácskozások, elég gyakran olyan módon, hogy az előadások és a poszterek nyomtatott formájú megjelentetése már az esemény szervezése, illetve lebonyolítása idején is felettébb kétségesnek tűnik. A kötetben a konferencia menetével azonos módon és sorrendben rendezték tematikus blokkokba az egyes tanulmányokat. így első helyre kerültek a falusias településekről szóló elemzések, őket az olyan tanulmányok követik, amelyek közös jellemzője, hogy az adott korszak anyagi kultúrájának valamelyik aspektusát tárgyalják. Az egyházi épületeket, illetve a várakat és védműveiket tárgyaló munkák kerültek a harmadik, illetve negyedik fejezetbe, ötödik fejezetként pedig — végül, de egyáltalán nem utolsó sorban — olyan tanulmányok kerültek egy csokorba, amelyek valamelyik társtudomány adataival, illetve módszereivel elemzik a középkor anyagi kultúráját. A kutatási témák szerinti beosztás jó és logikus, így alkalmazása nem szorul bővebb magyarázatra. Alkalmazását az is alátámasztja, hogy — apróbb változtatások árán — a vázolt témabeosztás került alkalmazásra a Fiatal Középkoros Régészek, e sajátos egyesülés több korábbi, illetve a székesfehérvári után megtartott két konferenciáján is. E beosztás előtörténetéhez szervesen hozzátartozik az, hogy — mutatis mutandis — visszavezethető a középkor régészetének azon „klasszikus nyolcegységes” oktatási sémájára, amelyet még Kubinyi András dolgozott ki az ELTE Régészeti Tanszékén, az 1970-80-as évek fordulóján. Felosztásának egyes egységeit a falvak, a városok, az egyházi épületek, a várak, a temetők, a két egységre osztott anyagi kultúra (azaz az anyagi kultúra I-II), illetve a török kor régészete jelentette. Ku-503 I i
