Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Szemle
Nagy Veronika: Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája... Lukács László a mindenki karácsonyfája jelenségét funkcióbővülésként értelmezi, és a karácsonyfa életképességének biztosítékát látja benne, hiszen újra közösségi funkciót kapott, az egyéni szférából a nyilvánosság szintjére emelkedett. Krisztus azonban csak egyszer születik meg, így a kitágított közösségi tér és a karácsonyi időszak reklámcélú elnyújtása véleményem szerint nem a várva várt csoda, hanem csak illúziója annak. A könyv harmadik fejezete azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a szerepét vizsgálja, amelyek döntő jelentőségűek voltak a karácsonyfa elterjedésének előmozdításában. Nem meglepő, hogy elsőként az óvodák szerepét emeli ki a szerző, hiszen a karácsonyfa-állítás divatját a martonvásári grófnő, Brunszvik Teréz hozta Bécsből Budára, még pedig azzal, hogy 1828-ban karácsonyfát állított az általa alapított kisdedóvó intézetben. A 19. század végére az óvodai karácsonyfás karácsonyok országszerte elterjedtek és hatásukra egyre több gyermek és szülő ismerkedett meg a karácsonyfával. A 19. század második felétől az óvodák mellett az iskolák, árvaházak, kórházak is fontos szerepet játszottak a karácsonyfa hazai elterjesztésében, és az sem elhanyagolható tényező, hogy az uradalmi cselédek ajándékot kaptak karácsonykor a földbirtokostól, tehát a karácsonyfát a kastélyokban dolgozó személyzet és az uradalmi cselédség is megismerhette. Lukács László számos adatot közöl erre vonatkozóan. A kulturális javak egyik területről a másikra való terjedése alapvetően az emberi érintkezések hálózatán múlik. Vannak olyan események, amelyek óriási néptömegeket mozgatnak meg, s általuk az emberi érintkezések intenzitása is felerősödhet. Ilyen esemény a háború, amely férfiak ezreit kényszerítette arra, hogy a karácsonyt a hazájától és a családjától távol töltse. Az 1848-49-es szabadságharc és az 1870-71-es német-francia háború egy, az első világháború négy, a második világháború pedig hat karácsonyt igényelt az emberiségtől. A karácsonyfa-állítás terjedésének szempontjából ezek az évek meghatározó jelentőségűek, hiszen az első világháború alatt a magyar, cseh, szlovén, horvát, szlovák, lengyel katonák között még sokan voltak olyanok, akik a kaszárnyában, a fronton, a lövészárokban vagy a hadikórházban ismerkedtek meg közelebbről a karácsonyfával, otthon korábban nem találkoztak vele. A második világháború idején viszont a legtöbbjük számára már az ünnep elmaradhatadan jelképét jelentette a karácsonyfa, s a karácsonyt a fronton is igyekeztek karácsonyfával megünnepelni. A szerző által felkutatott és közzétett visszaemlékezések bizonyítják, milyen nagy szüksége volt mind a frontharcosoknak, mind az otthon maradottaknak a karácsonyfa újjászületést és emberséget hirdető szimbólumára. Könyvében Lukács László külön fejezetet szentel az 1873-as osztrák-magyar északi-sarki expedíció karácsonyfájának. Az északkeleti átjáró felkutatására induló, de közben ismeretlen szárazföldre sodródó expedíció tagjai fából készült, lécekből összeállított karácsonyfával ünnepeltek a sarkvidéken, s ezt a pillanatot egy lipcsei folyóiratban megjelent metszet meg is örökítette. A könyvben erről komoly elemzést olvashatunk. A könyv utolsó fejezetében a szerző művelődéstörténeti források elemzésére vállalkozik. Memoárokból, naplókból, levelekből, a szépirodalomból és a sajtóból kibontakozó karácsonyfa tárul az olvasó elé. Hihetetlen adatgazdagság jellemzi ezt a fejezetet is, és a forrásközlésekből a legkülönbözőbb társadalmi rétegek karácsonyfához fűződő viszonyáról értesülhetünk. Ezek a források azon túl, hogy alátámasztják és igazolják a szerző által bőségesen felhasznált történeti források tudományos eredményeit, felvillantanak emberi sorsokat, s benne gyermekkori emlékeket ismert, kevésbé ismert és teljesen ismeretlen emberektől egyaránt. Beleolvashatunk pl. Nietzche édesanyjának írt levelébe, Erzsébet királyné vagy Mária Valéria főhercegnő naplójába, de akár Déryné Széppataki Róza emlékirataiba is. És még sokáig folytathatnám a visszaemlékező személyiségek sorát. A karácsonyfa szerepeltetése szépirodalmi művekben, valamint a sajtó karácsonyfáról szóló híradásai, közleményei, és ezek növekvő száma a 20. századra, egyértelműen mutatják a karácsonyfa elterjedésének dinamizmusát és intenzitását. De a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a források önmagukban is hozzájárulhattak a karácsonyfa széles körű megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Itt szeretném megemlíteni a könyv illusztrációit. Bőséges és különleges adatbázis ez is, hiszen a közölt fotók, metszetek, festmények reprodukciói között számos olyan szerepel, amely nyomtatásban eddig még nem került az olvasóközönség elé. Már csak ezek miatt is érdemes áttekinteni ezt a könyvet. Utószó néven külön fejezetként szerepel a könyvben a köszönetnyilvánítás. Ez szükséges és fontos dolog, hiszen ezektől a személyektől és intézményektől valóban sok segítséget kapott a szerző. Mindenkit felsorolni nem lehet itt, de azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a rendkívül gazdag és soknyelvű közép-európai forrásanyag feldolgozásához számos fordítóra volt szükség. Demeter Zsófia, Lukács Miklós, Marta Botikova, Zsilák Mária és Frittmann Lídia segítette ebben a szerzőt. Ezen kívül külföldi és hazai néprajzi kutatóintézetek, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, és olykor több évtizeden átívelő szakmai kapcsolatok álltak Lukács László rendelkezésére ahhoz, hogy ez a fontos és jelentős munka megszülessen. Jó, hogy megszületett, és még jobb, hogy meg is jelenhetett. Feltétlenül meg kell dicsérnem a szövegszerkesztők, Gáspár Virág és Ladányi Beáta munkáját. Az ő alaposságuk és lelkiismeretességük nélkül nem tarthatnánk ilyen színvonalas kiadványt a kezünkben. Érdemes ezt a könyvet kézbe venni és végigolvasni, mert széles kitekintésű szakmai tudásra, korszerű néprajzi látásmódra és egységes értékrendre épül. Általa az olvasó úgy tájékozódhat a karácsonyfáról, hogy közben kénytelen elgondolkodni azon is, mit jelent modern korunkban ez a több évszázados szimbólum, és mit jelent a karácsony, mint 500
