Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Szemle
Lukács László: Smohay András — Szilárdfy Zoltán: Egyházunk anyja... szenvedélyek rabságából szabadulni igyekvő embertársainkért imádkoznak itt. A Győri Egyházmegyétől 1993-ban hozzánk került Vértessomló Sarlós Boldogasszony plébániatemploma is kegyhely. Szoptató Mária kegyképe 1736-ban Mosonmagyaróvárról érkezett. A bécsi kapucinusok Nyomorultak, Szorongatottak, Bajbajutottak Segítője kegyképének másolatát kapta meg egy bécsi polgárasszonytól a mosonmagyaróvári kapucinusok közvetítésével Publer András ferences harmadrendű remete. A kegykép hamarosan nagy tiszteletnek örvendett a Vértesben, kegytemplomát a tatai Esterházyak építtették a 18. század második felében. 2011 óta Sarlós Boldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök megáldja itt a gyermekeket váró házaspárokat, kisgyermekes családokat. A Mária-kegyhelyek sorában hatodikként szólnak a szerzők az 1993-ban tőlünk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került Máriaremetéről is. Kisboldogasszony kegytemplomát Szent II. János Pál pápa 1991-ben kisbazilika rangra emelte, Remete Mária kegyképét őrzi. Egyházmegyénk püspökei Prohászka Ottokár kezdeményezésére, minden esztendőben Szentháromság vasárnapján elzarándokolnak Máriaremetére. Az első zarándoklatot Shvoy Lajos vezette 1928-ban, nyolcvannyolcadikat Spányi Antal 2015-ben. Minden kegyhelyhez egy idézetet választottak Prohászka Ottokár A szép szeretet anyja című, 1916-ban megjelent könyvéből, amelyek nem csupán illusztrációul szolgálnak, hanem gondolkodásra, megértésre késztetik az olvasót. Egyházmegyénk kegyhelyei természetes helyet kaptak Bálint Sándor és Barna Gábor a magyarországi búcsújárás történetét és néprajzát bemutató könyvében.3 E műben kiadványunk egyik szerzője, Szüárdfy Zoltán közölte A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája című összefoglalását, benne egyházmegyénk kegyképeinek, -szobrainak leírásával. Szilárdfy Zoltán a szegedi szemináriumban hallgatta Bálint Sándor szakrális néprajzi előadásait. Székesfehérvár-felsővárosi, majd -belvárosi káplánként is tartotta vele a kapcsolatot, így Bálint Sándor két alkalommal Székesfehérváron is járt néprajzi gyűjtőúton. Második fehérvári látogatása alkalmával Bálint Sándor Szilárdfy Zoltánnal és Makiári István bodajki káplánnal együtt Bodajkra is ellátogatott. Makiári István mutatta meg neki a híres búcsújáróhelyet, a kegytemplomot. Bálint Sándornak itt különösen tetszett a mellékoltár Xavéri Szent Ferenc képe és Mária Magdolna ábrázolása. Napjainkban a búcsújárás Európa-szerte reneszánszát éli, gondoljunk csak a Santiago de Compostellába vezető Szent Jakab útra, ahol számos fiatal is zarándokol. Feléledtek a gyalogos zarándoklatok is: az utóbbi években a zámolyiak ismét gyalog járnak Bodajkra. Csatlakoznak hozzájuk a csákvári, csákberényi hívek is. Nemzeti zarándokhely lett Mátraverebély-Szentkút, de ennek tekinthető Csíksomlyó, a Napbaöltözött Asszony kegyhelye is, amelynek pünkösdi főbúcsúja három-négyszázezer résztvevővel ezredfordulónk legnagyobb létszámú magyar rendezvénye. Világraszóló sportesemények, sőt a magyarországi pápalátogatások szabadtéri szentmiséi sem érték el ezt a létszámot. A Székesfehérvári Egyházmegye híveiként örömmel említjük: a közelmúltban püspökünk, Spányi Antal mondta a szentbeszédet a csíksomlyói és a mátraverebélyi búcsún. Kegytemplomaink, kegyképeink, kegyszobraink, zarándokútjaink ismeretében állíthatjuk, hogy kegyhelyeink: a felvidéki Sasvár, Mátraverebély, a dunántúli Bodajk, Máriagyüd, az alföldi Máriapócs vagy az erdélyi Máriaradna, Csíksomlyó magyar nemzeti kulturális örökségünknek is maradandó értékei. Megismertetésük, Smohay András és Szilárdfy Zoltán munkájához hasonló kiadványokban történő bemutatásuk fontos feladata egyházunknak, tudományunknak, a magyar művelődéstörténetnek, szakrális néprajznak. Ebben a munkában nem vagyunk egyedül, említhetem példaként a dél-tiroli (Bozen-Brixeni püspökség) és a Freiburgi Érsekség búcsújáróhelyeit bemutató könyveket.5 6 5 BÁLINT - BARNA 1994. 6 GRUBER - GIESSMAIR 1989; BROMMER 1990. 493
