Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Lukács László: Elfeledett könyvekről
Lukács László: Elfeledett könyvekről közreműködésével szerkesztette dr. Lukács György belső titkos tanácsos, nyugalmazott miniszter, országgyűlési képviselő, akinek előszava szerint: „Linnék, a könyvnek, melyet egyidejűleg Párizsban franáa nyelven is megjelentetünk, nincs más célja, mint a%, bog' bű tükörképet adjon a magyarságról, sok s'gá-gados munkájáról és törekvéseiről a jelenben. Hogy a maga valóságában ismertesse meg a külfölddel Magyarországot, egyúttal pedig önismeretül szolgáljon magunknak. ” A könyv kiadása a trianoni békét elszenvedő Magyarországon a frankofóbia oldódását jelzi. Néprajzi fejezeteit Györffy István (A magyarság néprajza), Viski Károly (Aíagyar népművészei) és Lajtha László (Magyar népzene) írta. Viski Károly életművének bemutatása kapcsán Paládi-Kovács Attila megjegyezte: „Egyikük sem tartotta rangon alulinak, hogy ismeretterjesztő módon írjanak, r az országismertetést szolgálják. ” 7 A könyv francia nyelvű kiadásának címleírása: Ea Hongrie et la civilisation, histoire, géographie, ethnographie, constitution et rapports internationaux. Rédigé avec la collaboration du plusieurs auteurs français et hongrois par Georges Lukács. Paris: Renaissance du Livre 1929. 430 p. Mindkét változat olvasható a világhálón, a magyar: www.mtdaportal.hu, a francia: www.wordcat.org. Egy évtized múltán a Pesti Hírlap R. T. adta ki Az ezeréves Magyarország című könyvet 1200 oldalon, 1031 mélynyomatú fényképpel és képpel, két színes térképmelléklettel és 82 szövegközti térképpel (Budapest, 1939). Az ország népe című fejezetében (115-180. old.) Viski Károly bemutatta az 1920 előtti Magyarország népeit: a magyarokat, németeket, szlovákokat, szerbeket, bunyevácokat, sokácokat, románokat, ruszinokat, horvátokat, szlovéneket, bolgárokat, krassovánokat, cigányokat és örményeket. Freiburgban a Künzig Intézet könyvtárában bukkantam a következő könyvre: Ungarn. Das Antlitz einer Nation. Hrsg, von Zoltán Baranyai. Königlich Ungarische Universitäts-Druckerei. Budapest, 1940. 860 p. {Magyarország. Egy nemzet arcéle. Szerk.: Baranyai Zoltán. Királyi Magyar Egyetem Nyomda. Budapest, 1940. 860 p.). Baranyai Zoltán a Szegedi Egyetemen a francia nyelv magántanára, a Külügyminisztériumban a kulturális osztály helyettes vezetője volt, utóbbi minőségében szerkesztette a kötetet. Előszavában gróf Csáky István külügyminisztertől megtudjuk, hogy hetven magyar szakember, élükön gróf Teleki Pál miniszterelnök földrajztudóssal és Hóman Bálint kultuszminiszter történésszel a mi a magyar kérdésre keresik a válaszokat a német olvasók számára. Az eddig érintett, a külföld számára kiadott művek közül néprajzi szempontból ez a könyv nyújtja a legsokoldalúbb tájékoztatást, hat témában is: Etnographie des Ungartnms {A magyarság néprajza) Györffy Istvántól, Etnographie der Ruthenen (A ruszinok néprajza) Gunda Bélától, Die Volkskunst {Népművészei) Viski Károlyról, Bauernarchitektur {Paraszti építészei) Bierbauer Virgiltől, Die Volksmusik {Népzene) Kodály Zoltántól, Der Bauerntanz (Paraszttánc) Lajtha Lászlótól. Közülük a ruszinok néprajzának kiemelését, külön témaként szerepeltetését Kárpátalja 1939-ben Magyarországhoz történt visszatérése indokolta. A fiatal Gunda Béla a Néprajzi Múzeum muzeológusaként több gyűjtőutat tett itt, amelyeknek eredményeként később számos tanulmányt közölt. Kárpátaljai helyszíni kutatásainál segítette itteni erdőmérnök fivére. Györffy István (1884-1939) nem érhette meg 1929-ben magyarul és franciául kiadott tanulmánya német változatának megjelenését. Talán érdemes említeni, hogy ez a munkája vált az 1933-1943 között három kiadást megért, négykötetes kézikönyv, A magyarság néprajza címadójává. Viski Károly az 1929-es magyar és francia nyelvű tanulmányánál jóval nagyobb terjedelemben fejthette ki nézeteit németül népművészetünkről. Ugyancsak a freiburgi Künzig Intézet gazdag könyvtárában találtam rá az utolsó elfeledettnek tartott könyvre: Siebenbürgen. Hrsg, von Josef Deér. Ungarische Historische Gesellschaft. Budapest, 1940. 309 p. Magyar nyelvű kiadását többek között munkahelyem, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum könyvtára is őrzi: Erdély. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Szerk.: Deér József. Budapest, 1940. 286 p. A könyv a Magyar Királyságnak Kelet- Magyarországot, Eszak-Erdélyt és a Székelyföldet visszaadó II. bécsi döntés előkészítésének folyamatában született. Előszavában, amit a Magyar Történelmi Társulat jegyez 1940. augusztus első napján, olvashatjuk: , Az itt következő tanulmányok sorozata rövid foglalata a szerzők hosszú esztendők részletes kutatásai során elért és nagyobb munkákban kisebb értekezésekben közrebocsátott tudományos eredményeinek. Egy-egy térkép részletes és alapos tanulmányoknak, hatalmas oklevélkötegek szakszerűfeldolgozásának, a kérdések mélyébe hatoló földrajzit történeti, régészeti, néprajzi, nyelvtudományi, statisztikai kutatásoknak az eredménye. Az írók és tervezők nemcsak tudományos tekintélyükkel szavatolnak, minden szóért és minden vonásért, amit itt közreadtak, hanem bármikor készek mindennek részletes adatszerű bizonyítására is. ” Mindez fokozottan érvényes a kötet néprajzos szerzőjére, Viski Károlyra, Erdélyi népélet című összefoglalására (123-137. old.). Viski nekrológjában a kolozsvári néprajzi tanszéken utóda, Gunda Béla „a magyar néprajz legerdélyibb és legeurópaibb képviselőjének ” összefoglalását az erdélyi néphagyományok megismerése alapvető katekizmusának nevezte.7 8 Újabban Paládi-Kovács Attila hangsúlyozta: „Viski Károlyt nem csupán szülőhelye, iskoláztatása, s a tanári pálya néhány állomáshelye fűzte Erdélyhez hanem mozgékony szellemisége, az erdélyi népek, nyelvek ismerete, sgeretete is. Tudományos témáinak java, jeles leíró dolgozatainak, majd összegző írásainak többsége szintén a keleti népterülethez kötődött... [az] Erdélyi népé let... Erdély népeinek, az ottani népi műveltség történetének, jellegének pontos rajza. ”9 Megemlítem, hogy a II. bécsi döntést követően a Magyar Népművelők Társaságának kiadásában Erdély címmel 7 PALÁDI-KOVÁCS 2007a, 14; 2007b, 340. 8 GUNDA 1946, 106. 9 PALÁDI-KOVÁCS 2007a, 12; 2007b, 337. 471
