Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Reich Szabina - Lukács László: A Csákváron előkerült fazekas égetőkemencéről
Reich Szabina — Lukács László: A Csákváron előkerült fazekas égetőkemencéről előtere. A féltetőt korábban hosszú deszkák fedték. Ajtajából nébánj fok lépcső veszet lefelé. Itt tartják a fát, megvédve esőtől, innen tüzelik a kemencét. A kemence tüzelőszája, árka a kóterig ér, de maga a kemence kívül van a szabad ég alatt. A kemence alaprajza kör alakú, formája megközelítőleg kúp alakú, »gömbölyű«. Kéményénél elkeskenyedik, de a rövid kémény alig válik ki a kemence testéből. Rakodószája kívül van, a föld színével egyvonalban, magasabban, mint a tüzelőszája. A tüzelőárok fölötti vályogból rakott padkát »lábak« tartják, ugyancsak vályogból, a közökben nyílás a lángok, a meleg számára. A kemence huzata tehát függőleges. A padkán nyugszik az edény. A parkas a rakodószájon behajolva, behasalva rakja meg a kemence belsejét edénnyel, fel a kéményig. Ha nem égetnek, tálat borítanak a kéményre, hogy be ne essen az eső. A kemencét a fazekasok maguk építik vályogból. Gyakran egy fazekasnak két égetőkemencéje is van, egy kicsi meg egy nagy, a kóterbe tehát több kemence tüzelőszája is nyílhat, még sütőkemencéé is. Olykor egyik kemence már összeomlott, de a másik jó, még égetnek benne. ” Kresz Mária Vas Kálmánéknál az égetést 1969-ben fotón is megörökítette: a fazekas az égetőkemence elé térdelve, a rakodószájon behajolva szedi ki a kiégetett csirkeitatókat (5. kép). Csákváron a fazekaskemencéről már korábban is készítettek fényképeket: Pete Gyula székesfehérvári fényképész 1913-ban Nemes Istvánéknál. Ugyanitt fotózta a fazekaskemencét és kótert Györffy István, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa, a Pázmány Péter Tudományegyetem első néprajzprofesszora. Amice M. Calverley kanadai kutató, a Royal Ontario Museum (Toronto) munkatársa 1935-ben Dezső József fazekasmester égetőkemencéjéről készített fényképfelvételt. A Moldován Domonkos által rendezett Magyar fazekasok című filmhez az égetést Vas Kálmánéknál forgatták 1970-ben. Ekkor a filmen látható kemencét Kresz Albert örökítette meg színes fotón, amely bekerült Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz c'mű kézikönyvébe (XXXIX. tábla). Probstner János keramikus, az 1970-es évek elején, az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként dokumentálta Csákváron Vas Kálmán műhelyét, égetőkemencéjét. A kóter négy oldaláról is pontos rajzokat készített (6. kép). Nagy János, a csákvári fazekasság utolsó élő tanúja, régi fazekascsalád sarja szerint a Táncsics utcában fellelt égetőkemence maradványa valaha Krump József fazekasé volt. Tóth Árpádné a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület elnöke legalább százévesre taksálja a lelet korát. A Krump fazekasdinasztia ismert tagjától, Krump Istvántól egy mázas cserépcsutorát, boroskulacsot őriz a budapesti Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteménye 1866-os dátummal. Szája mellett kétoldalt: Csinálta Krump Ist[ván] Készfült] Csákvárba felirattal (7. kép). 5. kép Égetés Vas Kálmánéknál Csákváron (Kresz Máriafelvétele, 1936) 6. kép A kóter az égetőkemence tüzelőszájával Vas Kálmánéknál 7. kép Krump István 1866-ban készült cserépcsutorájának felirata Csákváron (Probstner János rajza) 465
