Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér Józsefi Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény

mégpedig Meszlényinek. Ennek következtében a két tábor tagjai nagyon összeverekedtek, sok sérülés keletkezett. A helyi körorvos abban az időben, 1892-től Grasser József (1857—?) volt, segítőivel ő látta el, gyógyította a harc sebesültjeit. A település központi részén egy széles, mély árok húzódott. Ennek két oldalán feküdtek a tetdegesség áldozatai. Az egyik pártért verekedők az egyik, a másikért küzdők a másik oldalon. (Grasser Józsefet 1927-től fia, Henrik követte a körorvosi szerepben.)148 A macskazenéről a korabeli hírlapok nem szóltak, eddig más forrásban sem leltem rá adatot, ami szintén arra utal, hogy nem minden macskazenének maradt írásos nyoma.

Magyarországon az 1905-ös országgyűlési választásokon az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. A választási koalícióba tömörült ellenzék, élükön a dualizmust bíráló 48-asokkal, parlamenti többséget szerzett. A választás eredményét figyelmen kívül hagyva a király, Ferenc József 1905. június 18-án báró Fejérváry Géza (1833—1914) táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnöknek. Mindez belpolitikai válságot okozott. A darabont-kormányt egy párt sem támogatta, az ellenzék nemzeti ellenállásra buzdított, és maga is azt fejtett ki. A válságot 1906-ban az új kormány kinevezése és a választások oldották fel.

A darabont-kormány újonnan kinevezett főispánjait a megyékben ellenszenvvel fogadták, sőt megyei ellenállás alakult ki. Kassán (Abaúj-Torna m.) ezt az alispán vezette. Rendelkezésére befalazták a főispáni szobának a közgyűlési terembe nyíló ajtaját. Az új főispán viszont karhatalmat vett igénybe, így törette fel a közgyűlési termet lezáró pecsétet. Beiktatni nem lehetett, mert a főbírón kívül senki nem jelent meg az installáción. A kassai jogászifjúság pedig este felkereste a főispán szállását, trágár dalokat énekeltek és berontottak a vendéglő folyosójára. A macskazene a főispán feleségének ájulásával ért végett. Komárom megyében fülsiketítő lárma és abcúgolás fogadta a közgyűlési terembe belépő főispánt, aki csengővel próbált rendet teremteni, de sikertelenül. Az esküszöveget így, a hangos ordítozás közepette, üvöltő dervis módjára mondta el. Gróf Zichy Miklós országgyűlési képviselő erre a keze ügyébe eső tintásüveget akarta a főispánhoz vágni, de szerencséden módon mást talált el. Nagyváradon (Bihar m.) a beiktatási ceremóniából gúnyt űztek. A vonaton érkező darabont-főispánt a bizottsági tagok nevetséges díszbandériummal fogadták, fiatal, beöltöztetett inasok kísérték szamárháton. Közben a fekete-sárga ruhát viselő cigányzenekar hamisítatlan macskazenét adott. A város gyászlobogókkal volt díszítve, a főispáni menethez egy fekete koporsó is tartozott, a város templomaiban pedig a lélekharang szólt. A legdurvább eset — népítélet formájában — Debrecenben (Hajdú m.) történt. A napok óta várakozó tömeg az új főispánt megrohanta, összeverte, az állomás előtt álló halottaskocsiba dobta és folytonos ütlegelések közt vitte be a városba. A főispán végül elmenekült, és még szinte véres kézzel megírta lemondását. Csanád valamint Békés megyében viszont csendőrség és katonaság biztosította a főispán beiktatását.149

A választási küzdelmeknek a 20. század elején is velejárója volt a macskazene. 1910-ben Somogy megyében a szigetvári, majd a nagyatádi körzetben hallatlan lelkesedéssel ünnepelték a kortes útját járó Szabó Istvánt (Nagyatádi, 1863—1924), aki a 48-as Gazdapártot képviselte. Az utóbbi körzetben minden községben diadalkaput emeltek neki, a település virágdíszbe öltözött, üdvözlő beszédek hangzottak el. Ellenfele Sélley Sándor (Munkapárt) volt, aki a lelkes somogyi asszonyok miatt úgyszólván sehol nem tudta választási beszédét megtartani. Csökölyön is így történt, bár egy század katonaságot rendeltek ki védelmére. Gigében a Sélleyt segítő járási főszolgabíró 11 csendőr kíséretében érkezett, de az asszonyok macskazenével, záptojásdobálással és Szabó éltetésével fogadták. Hasonló volt a fogadtatás Barcson és másutt is.150 Nagyatádi Szabó István 1910-ben az első paraszti származású képviselőként került a parlamentbe.

23.5.9.

Az Osztrák-Magyar Monarchiát átalakítani vagy szétfeszíteni kívánó nemzeti törekvésekhez is kapcsolódott macskazene a határokon belül és kívül. A csehek a dualizmus helyett szívesebben láttak volna trializmust. Ezért is reagáltak érzékenyen minden őket érintő megnyilvánulásra. így kapott Prága érseke a nevenapján, az ilyenkor szokásos fáklyásmenet helyett macskazenét. Friedrich zu Schwarzenberg (1809-1885) Salzburg és Prága érseke, bíboros 1880- ban erre az eljárásra azzal adott okot, hogy valódi német arroganciával gyalázó nyilatkozatot tett a cseh nyelvről és nemzetiségről.151

A Habsburg Birodalom a 19. század második felében előbb közép-itáliai szövetségeseit, majd az uralma alá tartozó gazdag itáliai tartományokat veszítette el. Az utóbbi lényegében Lombardiát, majd Velencét (Veneto, Friuli) jelentette. A Szárd Királyság vezetésével 1858-tól fokozatosan létrejött az egységes Olaszország. 1870-ben véget értek a Risorgimento fegyveres harcai, további területgyarapítás csak az I. világháború után történt. Addig is igényeik voltak Dél-Tirolra, Isztriára és Dalmáciára. Az olasz irredenták törekvése tehát az Osztrák-Magyar Monarchiában élő olaszoknak az olasz állammal való egyesítésére is irányult. A követelés kiterjedt Triesztre, mely a monarchia legfontosabb kikötője volt. A vegyes (több olasz, kevesebb szlovén) lakosságú Triesztben is erősödött az elszakadás támogatottsága. Történt ez annak ellenére, hogy korábban a Habsburgok az urbs fidelissima azaz leghűségesebb város címet ajándékozták neki, mivel nem vett részt 1848- ban a forradalomban. 1882-ben Ferenc József a város meglátogatására készült, mivel az a Habsburg fennhatóság 500.

148 Az orvosok adatairól: KELEMEN - LUKÁCS - VITEK 2002, 75-76.

149 VARSÁNY 2013, 151-152.

150 FARKAS 1995, 200.

Békésmegyei Közlöny 1880. március 10. VII/48. 2.151