Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény hívta fel a figyelmet, melyet valaki titokban a Városháza sarkára rakott ki. Az a hír járta a városban, hogy november 13- án kerül sor a közvélemény eme büntetésére. Az ominózus esten a rendőrség fel is készült, lezárta az adófelügyelő Duna utcai lakásának környékét. Ám hajnali 4-ig hiába vártak, mert csak a kései hazatérők cipőkopogása jelentett némi zajt. A szervezők nyilván időben értesültek a rendőri intézkedésről. Ám néhány nap múltán mégis sikerrel adtak macskazenét. A rendőri vizsgálatok, a kihallgatások kellő eréllyel, de csekély eredménnyel rövidesen megkezdődtek.112 A monarchia idejének liberális viszonyaira jellemző módon rendőrfőkapitány is kaphatott macskazenét érzékedensége, brutális eljárása miatt. Az érintett személy Thaisz Elek (1820-1892) volt, aki 1861-től Pest, majd 1873 és 1885 között Budapest rendőrfőkapitányi tisztét töltötte be. Az ellentmondásos személyiségű rendőrtiszt igen aktív vezető volt, több akciót maga vezetett, némelykor erőszakosan vagy a szabályok megszegésével. így történt ez 1882. október 24-én, Arany János (1817—1882) költő, akadémiai főtitkár temetésekor. A holttestet a Magyar Tudományos Akadémia épületében ravatalozták fel, az eseményre számos testület kapott meghívást. Saját zászlajuk alatt, testületileg jelentek meg az egyetemisták is, kiknek elhelyezkedését a főkapitány a nagy tömeg ellenére nem segítette. Hanem éppen ellenkezőleg, erőszakosan és kíméledenül háttérbe szorította a hallgatókat, rendőrei tapintadan közreműködésével. A gyász óráihoz méltadan módon a lovas rendőrök állataikat a tömegben táncoltatták, többeknek sérülést okozva. Végül a lovasok a környező mellékutcákba is bevágtattak, a rend fenntartása indokával. Az elhunyt költő koporsóját végül nagy tömeg kísérte ki a Kerepesi temetőbe. A magukat sértve érző egyetemisták pedig néhány nap múlva macskazenét adtak az eseményhez nem méltóan viselkedő Thaisz főkapitánynak.113 A macskazene kései előfordulását és területi elterjedtségét bizonyítja a II. világháború alatd varsányi (Nógrád m.) eset. Itt a házasságtörő asszonyt szégyenítették meg. A vele haragban lévő szomszédasszonya kapta rajta, hogy szeretője az ablakon keresztül bemászott hozzá. A hűtlenkedő asszonyt már régóta figyelte, és ekkor a hírrel rögvest futott a többi szomszédhoz. Az összesereglett asszonyok és gyerekek óriási zajt csaptak, tepsiket, lábasokat vertek a jeges földhöz: „Dobra ütötték”. Mivel a házasságtörő asszony férje éppen katona volt, így a nő apjáért futottak, mondván, minden bizonyított.114 2.3.5. Politikai indíttatásból A politikai célzatú macskazenék nagy korszaka az 1848-as forradalmak időszaka, az azt megelőző korszak (a németeknél Vormärtz, nálunk a reformkor). A Habsburg Birodalom területén, azon belül a Magyar Királyság különböző térségeiben, városaiban, az egyes népek körében, más-más társadalmi helyzetű résztvevőkkel, eltérő okból és célzattal, többféle módon, változó kísérő jelenségekkel vagy azok nélkül, eltérő állású vagy politikai nézetű személyekkel szemben, áldozatokkal, sebesültekkel vagy anélkül, hatósági, nemzetőri vagy katonai fellépést indukálva, következményekkel vagy anélkül zajlottak a macskazenék, mint közvélemény-büntetések. A nagyszámú zajos esemény, a színesség alkalmat ad az eltérések, változatok bemutatására. 2.3.5.1. A reformkori politikai küzdelmek során, különösen a választásokhoz kapcsolódóan a kormányzó hatalom és az ellenzék számos eszközt bevetett. Az ellenzék - körülményeiből, szabadelvűségéből, könnyen mozgósítható híveinek hevességéből adódóan is - feltűnően gyakran élt a macskazenéléssel. Pláne akkor, ha a kormányzat alkotmánysértőén, erőszakosan, egyáltalán a maga számára jogtalan előnyt biztosító módon járt el. Igaz, az ellenzék hívei sem mindig válogattak a módszerekben. A már említett Hőke Lajos csokorba gyűjtötte 4 megyének az 1843. évi országgyűlési követválasztáshoz kapcsolódó, törvényesnek nem tekinthető jeleneteit. Az egyik visszaélés azután Pozsonyban macskazenével végződött. Szatmár megyében a választás során a kormánypárti báró Uray Bálinttal (1797-1872) a szabadelvű Ujfalusy Miklós (1813-1902) állt szemben. Az utóbbi a választás napján 143 emberével megszállta a megyeházát, és Uray nagy többségben levő híveit nem engedte be. így csak Ujfalusy emberei, főként a szatmárcsekeiek szavaztak és győztek. Uray azonban pártja által a követségre jutott Ujfalusyt visszahívatta, aztán magát és Gabányi Sándort küldette Pozsonyba követnek. Mikor Uray a követek sorában a szatmáriak helyét elfoglalta, a reformellenzék tagja, Beöthy Ödön rákiáltott: „Ez az az ember, aki az országban annyi baj okának kezdeményezője, Szatmárban a közadózás ledorongolója. ” Hatalmas lárma-zivatar támadt a követtel és megyebeli társával szemben. Az ellenzék tagjai nagy kiabálással követelték, hogy: „Ki vele!” Uray és Gabányi a teremből távoztak és „estére ablaki zenebonát kaptak” 115 azaz macskazenében részesültek. Végül az országgyűlésben Szerencsy István (1793—1850) személynök simította el az ügyet, akár a Széchenyi István elleni charivari tervét.116 Szerencsy bölcsen és tapintatosan intézte a dolgot, hogy' Uray a székét elfoglalhassa, hiszen ez a jog megillette. 112 Esztergom és Vidéke 1879. november 16.1./49. 3. Esztergom és Vidéke 1879. november 23.1./51. 3. 113 Eger 1882. november 2. XXI./44. 422. 114 JÁVOR 1978,347. 115 HÓKÉ 1886, 322. 116 GELENCSÉR 2016, 37. 403 T T
