Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény 2.1. A szerenád A szerenád (olaszul serenata, spanyolul serenadá) kifejezés éjjeli zenét jelent. Az egyes közösségek egy-egy kiváló személyiség tiszteletére; az udvarló legények szerelmüknek; az iskolától búcsúzó diákok tanáraiknak adtak éjszaka, szabad téren, a megtisztelt háza előtt vokális vagy instrumentális zenét. Eredete a lovagkori trubadúrok idejéig vezethető vissza. Napjainkban viszont mint önálló műfaj már csak a hangversenytermekben hangzik fel, mivel a legnagyobb zeneszerzők közül számosán (pl. Haydn, Mozart, Brahms, Dvorak) alkottak szerenádot fúvós vagy vonós hangszerekre.45 2.1.1. A Habsburg uralkodóház, illetőleg a birodalom arisztokráciája számára adott, vagy a köreikben élő szerenádozás hatással volt a többi rend, illetve társadalmi réteg, csoport gyakorlatára. Néhány mondat és példa kívánkozik mindezek érzékeltetésére. A 18. század második felében a Habsburg Birodalom központja, Bécs művészetében igen mozgalmas zenei élet bontakozott ki. A császári ház tagjai nemcsak a zene kedvelői voltak, hanem maguk is zenéltek. A császárvárosban élő arisztokraták is házi együtteseket, muzsikusokat alkalmaztak. A különböző zeneművek az említett személyiségek számára zártkörű hangversenyeken szólaltak meg. Nagyobb nyüvánosságot kaptak a különböző színházi előadások (opera, balett, daljáték), bálok, ünnepségek, nyári éjszakai szerenádok, melyek mind Bécs pezsgő zenei életének alkalmait szaporították. A külvárosoknak szintén megvoltak a maguk zenés, táncos, mulatós lehetőségei, a maguk népi dallamvilágával.46 A korszakhoz kapcsolódott Wolfgang Amadeus Mozart (1756—1791), a zseniális zeneszerző tevékenysége. Több mint 600 műve között szerenádok is voltak. Egyik legnépszerűbb alkotása is szerenád, az Egy kis éji syne (1787), mely a szerenádmuzsika minden báját, lágy kellemét magába ötvözte. A Habsburg-ház, az uralkodócsalád tagjai nem egyszer kaptak művészi színvonalú szerenádot. II. József és Bourbon Izabella pármai hercegnő 1760-ban kötött házassága alkalmából a Hofburg nagy báltermében rendezett ünnepi vacsoráról és esti szerenádról a nagy aprólékossággal készült festmények a schönbrunni kastély kiállításán ma is láthatók. A gödöllői (Pest m.), egykori Grassalkovich-kastélyt a magyar állam megvásárolta és az osztrák-magyar kiegyezés után azt Ferenc József királynak, valamint Erzsébet királynénak koronázási ajándékul adta. Az uralkodói család, különösen Wittelsbach Erzsébet (1837—1898), magyar királyné tavasszal és ősszel szívesen időzött itt. A királyi család 1868-ban szeptember hónapban érkezett Gödöllőre és ott ünnepelte a király október 4-re eső nevenapját. A gödöllőiek este fáklyásmenettel köszöntötték és szerenádot adtak neki, illetőleg a királyi családnak. A következő évben november 19- én az Erzsébet napot ünnepelte Gödöllő lakossága. Ismét sor került fáklyásmenetre, szerenádra és volt kivilágítás, ami aztán hagyománnyá vált. Amennyiben a királyné a nevenapján nem tartózkodott Gödöllőn, akkor is kivilágítottak minden házat.47 Egyéb tekintetben a királyné nevenapját általában családi körben ünnepelték meg a gödöllői kastélyban. Igaz, rendszerint meghívást kapott a gödöllői plébános és a szolgabíró is. A névünnepen a fővárost fellobogózták, a templomokban egyházi szertartást tartottak. A hivatalos világ a budavári helyőrségi templomban gyűlt össze, ahol valamelyik főpap celebrált misét. Azt követően a különböző küldöttségek szerencsekívánatait a miniszterelnök továbbította a királynénak.48 Szerveztek szerenádot a magas közjogi tisztségre megválasztott arisztokratáknak vagy más személyeknek. 1848. július 7-én este Eszéken tisztelgett a polgárság éjjeli zenével Verőce megye új főispánja, Jankovics (Jankovich) László (1816—1895) előtt. A megtisztelést az ünnepelt „vissza- üdvözölte”.49 Ugyanezen a napon Versecen (Ternes m.) a helybeli polgárok éji zenével tisztelték meg Vukovics Sebő (1811—1872) temesközi királyi biztost és a városban tartózkodó katonaság parancsnokait. Számtalan éljen kiáltás közt álltak meg gróf Esterházy Sándor (1809—1867) őrnagy, a 2. (Hannover) huszárezred egyik osztálya parancsnokának szállásánál. A katonatiszt azonnal megjelent az ablakban, magyar beszéddel köszönte meg a tisztelgést. Amikor pedig lement az utcára, a tömeg vállára emelve vitte.50 A szerb felkelőktől veszélyeztetett polgárság ugyanis az említett személyek megjelenésétől, fellépésétől remélt védelmet. 2.1.2. Nagy ritkán azonban a szerenád is átcsaphatott önmaga ellentétébe, disszonáns, a jó érzést sértő társadalmi és zenei eseménnyé válhatott. Ilyenkor mintegy jelezte, hogy a macskazene rokona. Egy ilyen anekdotát ismerünk Joseph Haydnról (1732—1809), a bécsi klasszikusok első mesteréről. Bár egyértelmű, 45 PALLAS 1897, XV. 637; RÉVAI 17. kötet 557. 46 Zenetörténet - klasszicizmus: http://irodalmiradio.hu/femis/zene/korzene/klasszic.htm (Utolsó letöltés: 2016. június 14.) 47 FARKAS 2013, 90. 48 Vasárnapi Újság 1879. november 23. 26/47. 758; Vasárnapi Újság 1884. november 23. 31/47. 756. 45 Kossuth Hírlapja 1848. július 14. 1/12. 52. 50 Kossuth Hírlapja 1848. július 15. 1/13. 57. 386
