Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény

1.7. A tanárral szembeni vizsgálat

A Szabadság című lap 1889. március 5-i bírósági tudósítása elsősorban a járásbíróság előtt folyó, Szilágyi Albert panaszos által indított ügyről szólt. De a lap azt is megemlítette, hogy a „fürdői scandalum” hite a főreáliskolai igazgató, vagyis Kuthy József fülébe is eljutott. O pedig erről felsőbb hatóságánál jelentést tett.28

A másik helyi újság, a Székesfehérvár és Vidéke két nappal későbbi, már említett számában közölte, hogy Szilágyit, „a közszájon forgó személyt” illetékes helyen feljelentették. Ezek után a hírlap azt, hogy a tanárt még nem helyezték el, érthetedennek tartotta. Az állam a lap szerint köteles lett volna intézkedni, amennyiben a tanári kar és az iskola tekintélyét meg akarta volna menteni. A hírlap a társadalom várható kiközösítő szankciója miatt Szilágyi eltávolítását szükségesnek tartotta, és azonnali áthelyezését kérte.29 30

Egy középiskolai tanár ellen törvényben meghatározott esetekben fegyelmi eljárást lehetett lefolytatni, illetve sor kerülhetett az áthelyezésére. Mit mondott a törvény?

A már hivatkozott 1883. évi XXX. te. 36. § 2.) pontja értelmében a vallás- és közoktatási miniszter rendelkezése és közveden vezetése alatt álló középiskola (gimnázium vagy reáliskola) tanára ellen fegyelmi eljárásnak van helye, ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilyen nemű kihágást követ el. A fegyelmi büntetés lehet:

— rosszallás,

— pénzbüntetés,

— hivatalvesztés.

A két első büntetéssel kapcsolatban más tanintézetbe való áthelyezés is elrendelhető. A 37. § szerint a fegyelmi határozatot a miniszter hozza, melyet egy e célra kirendelt bizottság fegyelmi vizsgálata előz meg. A fegyelmi vizsgálat elrendelésével egyidejűleg vagy annak folyamán a miniszter a tanárt hivatalából felfüggesztheti. A fegyelmi eljárás részleteit és módozatait miniszteri rendelet szabályozta.

Szilágyi Albert főreáliskolai tanár esetében a miniszter gyorsan cselekedett, azonban fegyelmi eljárást nem rendelt el. Vélhetően nem látta megvalósultnak vagy bizonyíthatónak a törvény 36. § 2.) pontjában foglaltakat. Azt követően viszont mégis olyan eszközökkel élt, melyek tartalmilag a hivatalbóli felfüggesztést és az áthelyezést jelentették. így 1889. március 19-én a miniszter Szilágyi tanárt augusztus végéig szabadságolta. A miniszteri rendelkezés ezt azzal indokolta, hogy a tanár Székesfehérváron „olyan viszonyok közé jutott, hogy a társadalmi tisztséggel össze nem egyeztethető az iskolában való további működése”f

Már a szabadságolás indokolása előre vetítette az áthelyezés árnyékát. Erre rövidesen sor is került, a miniszter Szabolcs vármegyébe, a nagykállói főreáliskolába helyezte át Szilágyit.31 Az országnak Székesfehérvártól meglehetősen távoli településén, Nagykállóban 1870-ben még csak alreáltanoda kezdte meg működését, de 1881-től már nyolcosztályos főreáliskola tevékenykedett.32 Szilágyi távozása előtt még tett egy kétségbeesett kísérletet helyzete megváltoztatására: egyes tanárok, azaz tanártársai elmaradhatatlan következményűnek vélt magánügyeivel kapcsolatban feljelentést küldött a minisztériumba. A tanárt Budapesten személyesen meg is hallgatták. Mindez azonban sem saját, sem mások ügyében érdemi változást nem hozott.33 34 A távozó tanárt az iránta végig ellenszenvvel viselkedő Székesfehérvár és Vidéke gúnyosan búcsúztatta: „Szerencsés utat és jobb erkölcsöket!" 34 Tárgyilagosan, de igen szűkszavúan írt a történtek egy részéről Borostyán Sándor iskolatörténeti könyvében. Eszerint a vallás- és közoktatási minisztérium Szilágyi Albertet 1889. március 14-én szabadságolta és április 15-én a Nagykállói Állami Főreáliskolába áthelyezte. Tanóráit a tanév végéig négy tanártársa vette át.35

Az 1883. évi XXX. te. 33. §-a szerint a középiskolákban az igazgatót és a rendes tanárt főszabályként az uralkodó illetve a vallás- és közoktatási miniszter nevezi ki. A miniszter rendelkezhetett a tanár áthelyezéséről fegyelmi okból és attól függetlenül is.

Amint Szilágyi Albert tanár esetében is történt, az áthelyezés nem fegyelmi eljáráshoz kapcsolódott, ám mégis volt előzménye. Más, bizonyos szempontból hasonló esetekben is élt a miniszter a szabadságolás, majd az áthelyezés jogintézményeivel, mert így konfliktusokat előzhetett meg, oldhatott fel, szüntethetett meg. Mondhatni bevett gyakorlat, kompromisszumos megoldás volt ez.

Pár évvel korábban Székesfehérváron, és éppen a főreáliskolához kapcsolódóan történt üyen eset. Nevezetesen Kuthy József igazgató elődjének Valkovszky Miklós (1840—1907 után) igazgatónak az áthelyezésére került sor. Valkovszkyt Nagyváradról (Bihar vm.) a tanárokkal való összeférhetetlensége és a magyar-szláv viszonyról vallott nézete

28 Szabadság 1889. március 5. 4.

29 Székesfehérvár és Vidéke 1889. március 7. 1.

30 Szabadság 1889. március 21. 2.

31 Székesfehérvár és Vidéke 1889. április 27. 3; Szabadság 1889. május 21. 4.

32 LIPCSEY 1970,161-167.

33 Szabadság 1889. április 4. 3.

34 Székesfehérvár és Vidéke 1889. április 27. 3.

35 BOROSTYÁN 1896, 133.

382