Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény a székesfehérvári állami főreáliskola rendes igazgatója. Korábban a Zentai Községi Gimnáziumot (Bács-Bodrog vm.) igazgatta. Tanári szolgálatát 1872-ben kezdte meg. A tanügy lelkes apostolaként a székesfehérvári intézetet színvonalassá és virágzóvá fejlesztette. A reáliskola tanulója volt 1901—1910 között Csitáry G. Emil (1892—1970), a város későbbi polgármestere. Emlékirataiban Kuthy igazgatót kitűnő szónokként, parádés előadóként, modern felfogású egyéniségként jellemezte, aki a rábízott ifjúság szórakoztatásáról is gondoskodott.2 Kuthy József befolyását jelzi, hogy tagja volt a szabad királyi város törvényhatósági bizottságának és községi iskolaszékének. A város kulturális életében fontos szerepet játszó Vörösmarty Kör választmányi tagjaként ténykedett. Tagja volt a Magyar Paedagogiai Társaságnak és az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek. Szakirodalmi tevékenységét a tudományról, a művelődésről, a pedagógiáról, a tanításról készült publikációi jelezték.3 Sokirányú műveltségére utal, hogy bölcsész tudor, azaz doktor, okleveles mérnök, mennyiségtanból, ábrázoló geometriából, szabadkézi rajzolásból képesített középiskolai tanár, végül egyházi- és műénekből rendkívüli tanár volt. Trefort Ágoston miniszter 1886. augusztus 26-i 33 461 miniszteri számú döntésével Szilágyi Albert (1851-1904 után), mint besztercebányai (Zólyom vm.) ideiglenes tanár a székesfehérvári állami főreáliskolába került, mégpedig a korábbival megegyező státuszban. Az 1887/88-as tanévben viszont Szilágyi már rendes tanárként működött. Ugyanekkortól a főreáliskola ifjúsági könyvtárának őre, vagyis könyvtárosa volt. Szakirodalmi tevékenységet is folytatott.4 1886-tól tagja volt a Budapesti Philologiai Társaságnak. Tagsági viszonya székesfehérvári tanárkodása alatt is fennállt.5 Szilágyi Albert székesfehérvári tanár azonos lehet azzal a Szilágyi Albert Somával, aki Szinnyei Józsefnek (1830— 1913) a magyar írók életéről és munkáiról készült hatalmas kiadványában szerepel. Bizonytalanságot az okoz, hogy Szinnyei több adata is eltér az általunk ismertektől. (Tagadhatadan, hogy ez más írók életrajzi adatainál szintén előfordul, ami azonban nem csökkenti Szinnyei érdemeit.) Szinnyei József ismertetése Szilágyi Albert Somáról az alábbiakban foglalható össze: Spiegel Ábrahám papírgyáros és Bacher Rozália fiaként született 1851-ben Kisszebenben (Sáros vm.). Az eperjesi evangélikus gimnáziumban hat osztályt végzett, majd 1867-69 között a budapesti kereskedelmi akadémián tanult. Azután 1875-ig apja papírgyári üzletében gyakorlati kereskedelmi pályán működött. Ettől az esztendőtől kezdve három évet a budapesti egyetem bölcsészeti karán töltött. 1880-ban középiskolai tanári vizsgát tett történelemből, valamint német nyelv és irodalomból. Mint gyakorló és helyettes tanár dolgozott a fővárosban: a józsefvárosi reáliskolában, a gyakorló gimnáziumban és a terézvárosi polgári iskolában. 1885-ben állami ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott. Ezután tanárkodott a székesfehérvári katolikus főgimnáziumban, a székelykeresztúri és a nagyváradi főreáliskolában. Az 1890-es években a gyöngyösi állami főgimnáziumban tanított történelmet, német és francia nyelvet. Időközben családi nevét Spiegelről Szilágyira változtatta és bölcseleti doktor lett. írásai a fővárosi és vidéki újságokban jelentek meg. Néhány könyvet is írt. Ezek közül Székesfehérváron látott napvilágot 1887-ben A franda történetírás fejlődése a középkorban című munkája. Nyíregyházán 1889-ben A feudalismus előzményei jelent meg. Aradon 1904-ben hagyta el a nyomdát A zsidóság és kereszténység, vagy képek a múltból és jelenből című kötet.6 Szinnyei említett életrajzi adataival nem egyezik, hogy Szilágyi Albert Székesfehérváron a főreáliskolában tanított. Továbbá Szinnyei nem említette Szüágyi Albert életútjából Besztercebányát és a nagykállói (Szabolcs vm.) reáliskolát. Mivel több az egyező, mint az eltérő adat, jó okunk van feltételezni, hogy Szilágyi Albert azonos a Szinnyei által említett Szilágyi Albert Somával. A fentiek alapján Szilágyi Albert mint felkészült tanár, alapos ismeretekkel, publikációs gyakorlattal és tervekkel érkezett Székesfehérvárra. Még egy helyszínről és az ott tevékenykedő személyekről kell említést tenni. A 19. század végén városaink életéhez a városlakók tisztálkodásához, a társasélethez, a szórakozáshoz illetve pihenéshez hozzátartoztak a helyi fürdők. Székesfehérváron abban a korban két fürdőintézmény működött. Az egyik, a nevezetesebb a Fürdősoron (nomen est omen!) állt a vendégek rendelkezésére, a Kizling- vagy Rózsáskertben, gőz-, kád- és szabadfürdővel. Témánk szempontjából viszont a másik az érdekes. Ezt a Belvárosban, a Bástya utcában kereshették fel a látogatók, kiket ott fürdőház, gőz, kád- és zuhanyfürdők vártak. A tulajdonos neve nyomán Tóth-féle fürdőhá^íént vagy Tóth fürdőjeként emlegették. A bérlője 1888-89-ben Ferstner (más írásokban Forstner, Förtsner, Forster) József (esetenként Sándor) volt. A vendégek kényelmére fürdőszolgákat alkalmazott. Az ismertetésre kerülő ügy szempontjából közülük kettőt kell megemlíteni: Zeller Károlyt és Rockenbauer Károlyt.7 A megtörtént események alanyairól szólva szükséges leszögezni, hogy a hangsúly messzemenően a jelenségek, a jogszabályok, a jogszokások és az eljárások ismertetésén van. A teljesség érdekében azonban elengedhetetlen a személyekről szólni, ám tisztelve azok kegyeleti jogát, elismerve érdemeiket, erényeiket is. 2 CSITÁRY 2013, 61. 3 BOROSTYÁN 1896,132,137-138,143,153; KUTHY 1892, 2, 7, 26, 34. 4 BOROSTYÁN 1896,129,132-133,174. 5 Egyetemes Philológiai Közlöny (Online: epa.oszk.hu/02300/02392 [Utolsó letöltés: 2016. június 14.]) 6 SZINNYEI 1909, XIII. 880-881. 7 WOERL1890, 5; KÁROLY 1898, II. 361. 376
