Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Gelencsér József: A haj lenyírása mint büntetés. Szokásjog, írott jog, jogszokás nem tetves, nem hallgattak rá. Kezét-lábát lefogták, hosszú hajától megfosztották, kopaszra nyírták. Előadása szerint a tanácselnök bosszúból tetette csúffá, mert nem létesített vele nemi kapcsolatot. Az eset után bekötötte ugyan a fejét, de a szégyent annyira nehezen viselte, hogy öngyilkossági célzattal hypót ivott. A pápai kórházban mosták ki a gyomrát, mentették meg az életét.67 1960-ban Takácsiban egyébként két fiatal lány kísérelt meg öngyilkosságot fejének leborotválása miatt. Csőt községben (Veszprém m.) a búcsú napján nem csak a helyi cigányokat, hanem a vendégeket is megfürdették, megnyírták. Ugyanitt több romának csíkot vágtak a hajába, öreget, fiatalt egyaránt megszégyenítettek.68 A SZOCIALIZMUS IDEJÉN Az 1960-as években a beatmozgalom és az igen népszerű beatzenészek hatására a követők, a fiatalok, tehát a beatnemzedék körében népszerűvé vált előbb a gombafej, gombafajra, majd később a hosszabb időt megérő változat, a hossj haj vagy nagy haj. Ez a viselet az állami, párt-, gazdasági, intézményi vezetőknek és az idősebb nemzedéknek nem tetszett, rosszallásukat váltotta ki. A vezetők mindezt a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlennek tartották. Különösen, ha egy-egy beatkoncerthez kapcsolódóan a hosszúhajú rajongók viselkedése is eltért a megszokottól. A hosszú haj rendszerint lázadást, egy külön világba tartozást, a konforttól eltérést, más viselkedés- és gondolkodásmódot fejezett ki. Másoknál viszont csak a divat követését jelentette. Különösen a középiskolai igazgatók, osztályfőnökök, egyes munkahelyi vezetők rendelték el, hogy a hosszú hajat viselő tanuló vagy fiatal munkás menjen el a fodrászhoz, vágassa le a haját. Az utasítást követni kellett. A rendőrség a nagyon hosszú hajú fiatal fiúkra kiemelt figyelmet fordított. Az ellenük történő fellépés egyik formája volt, hogy az ilyen személyeket, különösen, ha feltűnően viselkedtek, esetenként elfogták, a rendőrkapitányságra vagy az őrszobára előállították. Ott pedig — fodrász közreműködésével — a hajukat levágták vagy kopaszra nyírták. Az eljárás nélkülözött minden jogszabályi alapot, törvényes formát. A rendőrség fellépése pedig a fegyveres és rendészeti szervek dolgozóinak, az MSZMP tagoknak, és az idősebb korosztálynak az egyetértésével találkozott. Az 1980-as években, a romániai fordulatot megelőzően voltak erdélyi magyarok, akik át akartak szökni a határon. Ha megfogták őket, a román hatóságok igen gyakran a visszatoloncolást alkalmazták. Nem börtönbe juttatták őket, hanem kopaszra nyírva és félig agyonverve mehettek haza. Ezt követően pedig folyamatos megfigyelés alatt álltak.69 A román tornásznő, Nadia Comaneci (1961) 1976-ban és 1980-ban összesen öt olimpiai bajnoki címet nyert. Az 1980-as moszkvai olimpia után visszavonult a versenyzéstől. Bejáratos volt a román kommunista pártelit fényűző rezervátumaiba. A párt első embere fiának, Nicu Ceaugescunak (1951-1996) szeretője, a luxus haszonélvezője lett. 1989. november 27-én, röviddel a román forradalom előtt illegálisan Magyarországra szökött, majd az USA-ba emigrált. Elhagyta hazáját „mielőtt kopaszra nyírták volna a fejét” a forradalom résztvevői.70 Comaneci utóbb úgy magyarázta tettét, hogy a halál és a szeretővé válás között kellett választania, az erőszaknak engedve cselekedett. Egy jogi népszokás, a kopaszra nyírás így napjaink publicisztikájába is bekerült. Vélhetően a szerző ezzel azt akarta mondani, hogy az 1989-es román forradalom viharában akár ez is bekövetkezhetett volna. Nem kizárt az sem, hogy az újságíró a korábbi idők megszégyenítő büntetésére emlékeztetve, ilyen módon kívánta sokak elítélő véleményét kifejezésre juttatni. A NÉPI JOGSZOKÁS 1848-49 több szempontból jelentős határkő volt a Magyar Királyság népe számára, főleg az új közjogi szabályokkal, illetve a jogok és kötelezettségek tekintetében. A feudális állam és gazdálkodás jogintézményeit lebontó, a polgári állam és a polgári demokratikus viszonyok kialakítását, egyes szabadságjogok bevezetését szolgáló, továbbá az egyéb gazdasági jellegű, áprilisban szentesített törvények ezt bizonyítják. A későbbiekben azonban az újonnan megválasztott országgyűlés nem tudott kellő intenzitással és alapossággal törvényeket alkotni. Kivételes példaként megemlíthető, hogy az igazságszolgáltatás áprilisi megváltoztatása után, 1848 augusztusában az országgyűlés mégis javaslatot tett a testi büntetés és veretés honvédségnél történő eltörlésére is. A kor szellemét tükröző változásokkal szemben azonban, különösen a nemzetiségiek törekvései, harca során ősi indulatok, középkori kegyedenségű módszerek, büntetések, megdöbbentő népítéletek nyertek teret, kerültek elő a feltételezett feledésből. Élen jártak etekintetben az erdélyi románok és délen a szerbek. A hajlenyírás csak kiegészítő elemét képezte a felkelt románság által a közösségben alkalmazott embertelen 67 Beszélő 2001, 44-45. 68 BERNÁTH - PÓLYÁK 2001, 42; Beszélő 2001, 44-45. 69 CSENDER 2010, 3. 70 LIGETI-NAGY 2016, 33-34. 361
