Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Orosg György: „Csodálatos álmot láttam.A Legszentebb istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekek... történései lejátszódtak, s lelkében felidézte Krisztus szenvedéseit és a fia halála miatt búslakodó Mária anyai fájdalmait. Először a „fiát kereső Mária”-kép bontakozik ki előttünk, majd Simeon jóslata beteljesülésének iszonyatos látványa: „Es ott a hegyoldalon van egy hely; arra a helyre futva siete a sgent istensgülő. Buzgón igyekezne Krisztus után, és sgíve fájdalmában így s^ola: »Hová més^ gyermekem? Eépteid mért oly sietősek? Talán megint menyegző van a galileai Kánában, és oda igyekezel, fiam és istenem? Ne menj el ily hallgatagon tőlem, ki téged szültelek, szólj csak egy szót nékem, a te szolgádnak.« És odaérvén arra a helyre, a sgent istenszülő ama helyről megpillantó önnön fiát a keresztre fe feszítve, és ezt látván, elszörnyede és össgegörnyede, és leüle, bánat és Zokogás fogá vala el. És itt beteljesüle Simeon jóslása, miként ö a szent istenszülőnek mondá: »És ez vettetett sokaknak feltámadására és elestére, és a lelkedet tenéked meg általhatja a tőr, mikoron te a fiadat meglátod leöletve,«”22 A fenti szövegben a beteljesülés és a jóslat közvetlenül egymás mellé került, az utóbbi valós volta beigazolódott. Simeon jóslása az elmélkedő tudatban felidézhette tehát a szenvedéstörténet képsorait, s az álom beléphetett aztán a jóslat helyére, mivel mindkettő a jövendőre vonatkozik. Az Istenszülő álma tartalmi megformálódásában természetesen más moüváló tényezők is szerepet játszhattak, egyebek közt a szentföldi zarándoklatokon szerzett vizuális élmények és az általuk kiváltott erős lelki felindultság. Az álommotívum eredetét illetően Erdélyi Zsuzsanna apokrif előzményt is lehetségesnek tart. Ez pedig Krisztus és Mária nagyszerda esti beszélgetése Betániában, a cellában.23 Ennek során Krisztus megjósolja közeli halálát: ,y\ megkeseredett anya látván szerdán reggel, hogy az ő szerelmes fia és drágalátos kincse fel nem ment vala Jeruzsálembe, a cellába hozzá méné, kegdé ötét nagy édes beszédekkel kérdezni, mit akarna tenni. ” — „O én édes anyám. Immár eltölt az én kínszenvedésemnek ideje. Legyen békességed. Mert holnapon elválom tőled és megyek halált szenvednem Jeruzsálembe miként a bárány az áldozatra...” 24 Krisztus és Mária között az Arany-Miatyánkban is lezajlik egy beszélgetés. Krisztus anyja kérdéseire elmondja, hogy mi minden történik majd vele a nagyhéten. Ez az imádság keleten-nyugaton egyaránt elterjedt, s napjainkban is gyűjthető.25 Az Alom tartalmi vonatkozásban ebből az apokrif imádságból is meríthetett. Az egyik magyar nyelvű Arany-Miatyánk szerdáról és péntekről ekként szól: „5. Nekem legkedvesebb fiam Jézus! Mit mívelsz *e aK?n a sgent nagy Szerdán és ag egész Nagy-hétben? »Legkedvesebb Anyám, agt én neked mindjárt megmondom: En felmegyek ag Olajfák sgent hegyére, álom nem jövend sgemeimre a nagy félelemnek miatta; kísértetni fogok egyik bírótól a másikhoz Annástól Kaifáshoz Kaifástál Heródeshez és Heródestől Pilátushoz ■ •« 7- Nekem legkedvesebb fiam Jégus! Mit fogsg mívelni Nagypénteken? »Legkedvesebb anyám! Én agt neked mindjárt megmondom: Én fel lesgek fesgítve egy magas keresztfára, három rettentő vas-sgeggel hegeimen és lábaimon átverve, odajön egy vitéz s lándzsával keresgtüldöfi oldalamat, s abból vér és víg fog folyni; atyám pedig küldeni fog két ápolót, úgymint sgent Jánost és sgent Jógsefet, akik engem a gyásgkeresgtfáról levesgnek; te kedves anyám rám fogsg négni sgent sgemeiddel, megmosol engem sgent könnyeiddel és sgent hajaddalfogod törülni véres testemet, én pedig halva fogok feküdni a S gombát estvéjeig, mint aluvó kisded ag ő bölcsőjében.«” 26 A szenvedéstörténetnek ezek az epizódjai a Mária álma szövegekben szintén megjelennek. Idézhetnénk még itt egy másik, a hazai németségünk körében használatos Arany-Miatyánkból27 is, de ettől eltekintünk, mert az az előbbivel szinte teljes tartalmi átfedést mutat. Varencov a I^egsgentebb Istensgülő álma orosz egyházi népéneket az ugyanilyen elnevezésű prózai szövegekből eredezteti.28 Besszonov viszont mind az énekeket, mind az elbeszéléseket a Ne sirass engem, ó Anya (Ne rydaj Mene mati) egyházi énekre vezeti vissza. O úgy véli, hogy ebből az énekből egy párbeszédet alkottak az Istenszülő által látott profetikus álom alapján.29 Besszonov fejtegetésében arra azonban nem tér ki, hogy hol is ment végbe ezen ének átalakítása, még Bizáncban vagy már orosz földön, vagy valahol másutt, továbbá az sem derül ki szavaiból, miféle „profetikus álomra” gondol. A nevezett egyházi ének, egy bizánci eredetű nagyszombati irmosz, így hangzik magyar fordításban: „Ne sirass engem, ó Anya, látván mag nélkül méhedben fogant fiadat a sírban; mert feltámadok és megdicsőülök, és mint Isten dicsőséggel ruhágom fel ago kát, kik téged hittel és szeretettel magasztalnak. ”30 Ezek a sorok az orosz egyházi népénekekben valóban visszhangra leltek: „.. .Ne siránkogz Anyám, Sgűg Máriám: / Harmadnapra feltámadok... / Engem, Krisztust, dicsőítenek, / Téged, Anyácska, / Sgent Istensgülő, magasztalnak. / Amen. ”31 A Mária álma álommotívumának időben legrégebbi, egészen az óperzsa időkig visszavezethető esetleges forrására Kretzenbacher mutatott rá, s ez szerinte kapcsolatba hozható Hérodotosz következő tudósításával:32 22 Zit’je i chozden’je Danila 1980, 38. 23 ERDÉLYI 1976, 649. 24 Weszprémi Codex 1874, 9-10. 25 ERDÉLYI 1988, 741. 26 Arany-Miatyánk 1867. Az anyagot Erdélyi Zsuzsanna szívességéből közölhetjük. 27 Das goldene Vater Unser é.n. Az imádságot Erdélyi Zsuzsanna szívességéből közölhetjük. 28 VARENCOV 1860, 7. 29 BESSONOV 1861-1864, II./6,174. 30 Dicsérjétek az Urat 1984, 368. Az ének görög szövegét lásd: Anthologion 1974, 1184. 31 BESSONOV 1861-1864,11./6,202, N? 617. 323 1
