Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
Török héla - Kovács Árpád - Ssjicsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok... Kettősfokos (Előszállás — Öreghegy 2014/25. sír) A kettősfokosból két helyen vettünk mintát. Az (1) keresztmetszetben kialakított mintáról készült SEM-képeket a 34-41. képe.k mutatják. A minta keresztmetszete heterogén szerkezetű. Jellemzően a középső területeken lehetett találni szinte teljesen tisztán ferrites szövetet, eldurvult, viszonylag nagy átmérőjű (akár 80pm-es) ferritszemcsékkel, amely a darab túlhevítéséről tanúskodik (34. kép). Ugyanakkor a metszet belső területein néhol perlit-ferrites mező is előfordult, durva perlittel, amely a lassú hűlés jele (35. kép). A képen a ferritet valamivel sötétebb szürke mezők jelzik, a perlitet pedig a világosabb részek. Ezt a szerkezetet a minta keresztmetszetében nagyobb szemcseátmérőkkel is megtaláltuk, amely az alakítás előtti izzítás hőjének még további megtartására utal (36. kép). A minta széle felé haladva egyre nő a perlit aránya, a metszet széle több helyen teljesen perlites (37. kép). A perlitlemezek viszont nincsenek túlságosan széttöredezve, amely az igen intenzív kovácsolás jele lenne. A minta szélén ugyanakkor néhol található volt olyan terület is, ahol kevés perlit volt a jellemző, majd a minta közepe felé haladva először nőtt, majd csökkent a perlit aránya, egészen a már említett, középső, tisztán ferrites területig. Az alapanyagként felhasznált bucavas karbontartalmát tekintve már a kohósítás után inhomogén lehetett, ehhez még hozzájárult a kovácsolás előtti és alatti faszenes izzítás által beindult karbon-diffúzió. Amíg a minta közepén jellemzően 0.1—0.2% karbontartalom feltételezhető (tulajdonképpen lágyvas), a szélén akár 0.8% is lehet. A vas foszfortartalma igen alacsony volt (0.1—0.2%), csak helyenként lehetett 0.4%-ot detektálni. A mintában heterogén szerkezetű, enyhén deformált és sorba rendeződött salakzárványokat találtuk (38. kép). A salakzárvány nagyobb nagyítása a 39. képen, az (1) pontban felvett spektruma és összetétele a 40. képen látható. A zárvány a kohósítás folyamán keletkezett salakot tartalmazhat, jellemzően vas-szilikátot, illetve korai középkori bucasalakoknál tapasztaltakhoz képest relatíve 34—39. kép 28
