Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
Török héla — Kovács Árpád — Szűcsi Frigyes: Előszállás — Öreghegy és Úrhida — Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok... látható, szekunder elektronokkal készült SEM-képeken, nagyjából a keresztmetszet közepén sorba rendeződött zárványok figyelhetők meg, az él irányába haladva. Ezeket a lapított salakzárványsorokat az él kialakítását is magába foglaló kovácsolás formálta így. A 27., 28. és 29. képe ken látható SEM-képek a 25. képnek az ott megjelölt helyekről származó, nagyobb nagyítású részletei. Míg a 27. képen viszonylag kis karbontartalmú (kb. 0.2%) zömében ferrites szövet, addig a 28. kép SEM-képén már nagyobb karbontartalmú (kb. 0.6%) perlit-ferrites szövet figyelhető meg. Kevéssel 720 °C alatti hevítés és utána való lehűlés folyamán lokális kilágyulás indul be, és szferoidizálódnak a perlit cementidemezei a hűlési sebesség függvényében. A 29. képen a minta széléről származó SEM-képen az előző két mikroszerkezethez képest karbontartalom, illetve perlithányad szempontjából egy köztes állapot látható. A 30. képen lévő SEM-képen az él környékének heterogén, újrakristályosodott szerkezete látható. Az él kiképzésére külön gondot fordítottak. Az újraizzítás utáni megmunkálás eltüntette a korábbi alakítás nyomait, majd a vízbe mártott él mikroszerkezetében már a legkeményebb szövetelem, a martenzit is megjelenik (.31. kép). Zárványt ebben a mintában is vizsgáltunk (SEM-kép: 32. kép, spektrum, összetéte: 33. kép). Szerkezet és összetétel alapján a fokosbárd előző mintájának 20. kép (2) ponttal jelölt zárványára hasonlít, tehát feltehető, hogy ennek kialakulásában is közrejátszhatott a kovács által használt homok. Mindent összevetve megállapítható, hogy ezt a tárgyat is egy darab bucavasból kovácsolták, szabadkovácsolással, hajtogatás nélkül. Az alapvető megformálást nem túlságosan nagy erejű, „lapító” kovácsolással szabad levegőn való hűlés mellett végezhették, valószínűleg többszöri újraizzítással. Az alapanyag eleve inhomogén lehetett, a (3) számú metszet közepére véledenül is kerülhetett relatíve nagyobb karbontartalmú részlet. Az él kialakítását aztán külön munkafázisként végezték, intenzívebb alakítással és hűtéssel. 20. kép 21. kép 22. kép 26
