Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein

Demeter Zsófia. Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein

katonákat. Az előadások bevételét 1916-ban, az ezred minden emberi elképzelést meghaladó veszteségei után már a hősi halott katonák özvegyei és árvái javára gyűjtötték (ekkorra már beérkezett az ezred XVIII. menetzászlóalja is!). „Pauncz Ernő doktor ezredorvosfőnök népszerű tanyáján, a rupai segélyhelyen (május 25.) kabarét is rendetj erre a célra az eyred ifjúságának néhány jókedvű tagja, akik csaknem 2000 koronát mókádnak itt össye egyetlen este a San Michele tiyenhetes özvegyeinek és a Kársatok magyar árváinak. ”13 A rupai segélyhelyen a táborokra jellemző szórakozási lehetőségek álltak a katonák rendelkezésére. „Tiszti és legénységi üdülő, napilapokkal, szépirodalmifolyóiratokkal, sakk dominó és egyéb társasjátékokkalfelszerelve. Részben jótékony egyesületek, részben a tisztikar ajándékából már egész könyvtárunk is van, mintegy 500 kötettel. ”13 14 (5—8. kép)

Előfordult tehát, hogy nem tábor céljára készített helyet táborrá fejlesztettek, érdekesebb azonban az, hogy egységeink néhány híressé vált tábort építettek, vagy az olasz fronton az elhúzódó harcok alatt szinte otthonuknak tekintették egy tábor ezredkörletét.

A tábor építése, fűthetővé, otthonossá tétele természetesen mindig csak az előtte fekvő állás kiépítése, az akadályöv létrehozása és a fedezékek lehetőleg srapnelbiztos kialakítása után következhetett. Mindehhez persze hosszabb idő, alkalmas körülmény kellett: állásharc, hadműveletekben bekövetkező szünet, megfelelő fa- vagy kőmennyiség, meglévő munkaerő (népfölkelők, munkásosztagok, hadifogoly-munkaerő) erős feltételnek számított.

A 69-esek albuma rendre párhuzamot von a minta-állás és mintatábor között. 1916 novemberében utalnak arra, hogy eddig, az állandó harcok, illetve a jelentős ellenséges romboló tűz miatt „az építésnek csak a harcokkal szorosan összefüggő részeit szorgalmaztuk”. Scholtz Béla az ezredparancsnokságot átvéve (1916. október 29.) azonban erélyesen szorgalmazta a parancsnokságnál a tábor építését. A nagy esők hatására és a tél közeledtére jelentős anyagszállítmányok érkeznek, amiből új tábor épül: a Czapiele-állás mögötti Rebana (1—4. kép).'5

Ezredeink híres táborai Hindenburg Nagyfalu (16-21. kép)

A 69-esek híres tábora volt az orosz fronton a roseneki állás mögött épült Hindenburg Nagyfalu. Az 1914 végére kialakult állásharc idején került sor a kiépítésére, s bár szinte csodájára jártak a katonai vezetők és a haditudósítók is, az ezrednek hamarosan el kellett hagynia.

1914 novemberében, a nagy hadi mozgások elcsitultával már törekedett az ezred vezetése arra, hogy minél erősebb, drótakadályokkal és műszaki eszközökkel védett állásokat építsenek. így a tél közeledtével egyre több embert pihentethettek és küldhették tető alá.16 17 A 69-es ezred a 2. hadsereg, V. hadtest, 31. hadosztálya kötelékében harcolt, s szinte először jutott pihenőhöz a karácsonyi napok csendességében. Az első nagyobb megálló alkalmával tehát már kifejezetten törekedtek az erődítések mögötti tábor megépítésére. A karácsonyt egy erdei fenyő feldíszítésével ünnepelték, az újévi istentiszteletet nyugodt körülmények között, bár még szabadtéren tartották: a szentképeket a fákra függesztették (16. kép)} Az is örvendetes volt, hogy végre rendszeresen működött a tábori posta, beérkeztek a megrendelt újságok. A 9. menetszázad bevonulásával komoly építkezés kezdődhetett.18 19 Az elnevezésre is ekkor kínálkozott alkalom, hiszen november 24-én távmondatban értesítette a hadsereg parancsnokság az ezredet, „hogy őfelsége Hindenburg vezértábornagyot, a német keleti arcvonalparancsnokát nevezte ki ezredtulajdonosunkká. ”19 Tegyük itt hozzá, az 1937-ben megjelentetett ezredalbum másutt helyesen említi meg az adatokat: Hindenburg vezértábornagyot 1916 nyarán a keleti arcvonal parancsnokává, majd augusztus 31-ével a német hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki.20

A volt csász és kir. 69. „Hindenburg” vezértábornagy nevét viselő gyalogezred története (1910-18) és világháborús emlékalbuma a táborról a következőképpen számol be: ,^4 hadosztály 1914. decemberi üldöző harcai a Pilicán és Cyarnän át vezettek. A csak másfél zfiszfôalj erejű ezred heves előretöréssel elsőnek érte el Roseneket, az ellenség szemeláttára áthaladt a folyón és 300 lépésre az orosz vonalaktól, erdőboritotta magaslat szélén befészkelte magát. A megsebesült Pittner ezredestől ott Krause alezredes vette át a parancsnokságot. Az erdőszegélyt és a mögötte fekvő területet az ezred műszaki százba (Missuray főhadnagy vezetése alatt) közreműködésével, tüneményes módon oly hatalmas védőállássá építette ki, hogy ezcsakhamar mintaállás hírnévre tett szert. Eyt a „Hindenburg-Nagyfalu állás”-t számos

13 SZABÓ 1918, 95.

14 GÁNCS 1918,155.

15 CRETTIER 1937, 210.

16 CRETTIER 1937,112.

17 CRETTIER 1937,122-126.

18 CRETTIER 1937,124.

19 CRETTIER 1937, 112.

20 CRETTIER 1937, 201, 209.

259