Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Barkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 Előszállás községesítése A 19. század második felében felvetődött az előszállási uradalom területén levő puszták, majorok községgé szervezésének gondolata. A közigazgatási felsőbb hatóság úgy vélte, hogy a pusztákat akkor lehet eredményesen kormányozni, ha leválasztja őket Herczegfalváról, és önálló községi szervezetbe tömöríti a sok települést. A közigazgatási hatóság törekvése elbukott az uradalom ellenállásán, mert az uradalom számára megfelelő volt a pusztai települési struktúra. A 19. század végi szocialista agármozgalmak, az első világháború, majd az azt követő forradalmak ráébresztették az uradalmi vezetést, hogy a puszták hatósági ellenőrzése saját érdekét is szolgálja. Az önállósítási gondolat találkozott az előszállási puszták, hegyek lakóinak törekvéseivel. Az önálló község létrehozását az előszállási gazdakör kezdte szorgalmazni 1920 elején. A puszták elszakítását a herczegfalvi községi elöljáróság opponálta, de az önálló község létrehozásával (az uradalom nehéz helyzetét tekintve) a zirci apátság sem értett egyet. Az apátságnak ebben a tekintetben döntő szava volt, hisz az érintett puszták (egyenes) állami adójából, ami 18 ezer 815 korona volt, 13 ezer 447 koronát az apátság fizetett. A felgyülemlett adminisztrációs teendők Herczegfalván ugyanakkor elindítottak egy folyamatot, amely évek múltán az előszállási puszták községesítését eredményezte. Az 1920. július 26-án tartott vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés nem fogadta el a herczegfalvi elöljáróság által előterjesztett kérést, mely arra vonatkozott, hogy a községi adminisztráció terhének enyhítésére Előszállás-Szőlőhegyen (azaz Öreghegyen) közigazgatási kirendeltséget létesíthessen.114 Ennek a kihelyezett adminisztrációnak az lett volna a feladata, hogy (a kastély mögötti major) Előszálláspuszta, Előszállás-Szőlőhegy, Ménesmajor, Gulyamajor, Róbertvöigy, Kelemenhalom, Nagykarácsony, Nagykarácsony-Szőlőhegy lakói számára az állatjárladeveleket kiállítsa. A törvényhatósági bizottsági úgy határozott, egy községben csakis egy marhalevél-kezelő működhet. Egy esztendő múltán azonban létrehozták az előszállási marhalevél-kezelői kört, az előző évben tervezett helységekkel. A közigazgatási teendők Herczegfalván annyira felszaporodtak, hogy az előszállási marhalevél-kezelést le kellett választania, ami már alapját képezte egy közigazgatási kirendeltségnek. Előszálláson egyetien gazdasági szervezet volt, a helyi gazdakör, amely olyan súllyal bírt az 1920-as években, hogy a községgé alakítás kérdésében figyelemreméltóan nyilatkozhatott. Az uradalom jószágkormányzója, Hagyó Kovács Gyula 1925. március 25-én kelt bizalmas levelében összegezte véleményét: „ ...a szétválasztást illetően a kezdő lépéseket az uradalom vezetőségének kellene megtennie. Bár amióta csak ismerem az itteni helyzetet, a nép érdekében is kétségtelenül szükségesnek tartom Előszállás külön községgé szervezését, a nép értelmesebb részével erről nemcsak hogy tanácskoztam, hanem egt a gondolatot velük napirenden is tartottam, s a földbirtokreform-tárgyalások során a középületek majdani elhelyezésére egyetértőén a terület fönntartásáról is gondoskodtunk; ma mégsem tudom főszolgabíró úr nézetét s törekvését magamévá tenni. Előszállás külön községgé szervezésére, ill. az eljárás megindítására a mai időt úgy gazdaságilag, mint taktikailag elhibázpttnak kell mondanom. A taktikai rész indoklását méltôzjassék elengedni. Hogy a mai idő gazdaságilag alkalmatlan, elegendő hivatkoznom a katasztrofálisan rosszgazdasági évünkre, amely nemcsak az uradalmat érintette, de sújtotta, mégpedig aránylag erősebben a népet is. A nép ma, akár Herczegfalva lakosait nézem, akikre a különválás szintén terhet jelent, akár a létesítendő Előszállás községbe tartozpndót, teljesen kiköltekezett. A mai közterhek súlyos voltát is erősen érzik, és a terhek további növelésébe nyugodt lelkiismerettel belemenni, avagy ilyen irányban dolgozni ma nem tudok. A kérdést a mostani birtokreform tárgyalása során a nép megbízpttaival mi megtárgyaltuk, rámutattunk a gazdasági nehézségekre, s ők maguk is belátták ayt, hogy ma e téren bármit is tenni elhibázott volna, várnunk kell, amíg a helyzetgazdaságilagjóbbra fordul. Arra kell kérnem a nép érdekében főszolgabíró urat, szíveskedjék e kérdést ma a napirendről, mint inaktuálist levétetni. Megnyugtathatom főszolgabíró urat, hogy az uradalom vezetősége, mely a nép érdekeit e kérdésben is lelkén viseli, mihelyt a nép szempontjából is elérkezettnek látja az időt Előszállás önálló községgé szervezésére, a kezdeményező lépéseket megfogja tenni, s kidolgozott kész tervvelfogja e kérdésben az anyaközség s a létesítendő új község elöljáróival együttesen főszolgabíró uratfelkeresni, s kérni ez irányú törekvései támogatásában. ” Hagyó Kovács Gyula korrekt, a nép érdekeit is figyelembe vevő álláspontját gazdasági és szociális okok motiválták, de benne rejlett a közeli pozitív válasz is. Úgy tűnik, az önálló községgé szerveződés valamennyi összetevőjét, a belterület rendezését, a községi háztartás kérdéseit is kidolgozó álláspont kialakulásához csak időt kért az előszállási uradalom. A járás főszolgabírája viszont türelmetlen volt, őt a lakosság közigazgatási ügyintézésének hosszadalmas és időt rabló volta miatt sürgették a különválás előkészítésével. De az álláspontok között csupán a megfelelő időpont meghatározása okozott ideiglenesen feszültséget. Korniss a jószágkormányzó véleményének megismerését követően rendelkezett, arra kérte Gróf Imrét, hogy hetente tartsanak fogadónapot. Előszállás-Szőlőhegyen, a település központjában Herczegfalva vezető jegyzője a hivatalos napot csütörtökön teljesítette.115 Az előszállási gazdakör kérvényét 1927. október 3-án tárgyalta a megyei közgyűlés. Eszerint a Herczegfalva községhez tartozó Előszállást, Róbertvölgyet, Nagykarácsonyt, Kiskarácsonyt és Ménesmajort, valamint e helységek 1,4 FML A sárbogárdi főszolgabíró iratai. IV. tétel. Herczegfalvi közigazgatás. Nr. 3366, 3367-1920. Nr. 79-1923. 115 FARKAS 1981, 346-347; FML A legeltetési társulat iratai. Előszállás, Daruhegy. A. 1926; FML Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Nr. 1919-23,1928-138, 284. 248
