Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 Selyemmajor és Antalmajor Itt a cselédség egy pusztagazdából, egy magtárosból, 3 iparosból, 60 kocsisból és béresből, 2 csőszből, 12 pásztorból állt. A pusztagazdának 21, a magtárosnak 20, az iparosnak 22, a kocsisoknak és béreseknek 18, a csősznek 19, a pásztornak 18 mázsa konvenciós gabona járt. 60 pár aratót alkalmaztak, a betakarítási munkákat zömében herczegfalvi lakosok végezték. Az 1920-as évek végén egy aratópár összkeresete 18 mázsa 50 kg gabona volt. A summások (létszámuk több esztendő ádagát véve 20 fő) havi 150 kg gabonát és élelmezést kaptak, ezért 6 hónapon át dolgoztak az uradalomban. A napszámosok bére tavasszal 1 pengő 60 fillér, a gabonatakarítás idején 2 pengő 40 fillér, ősszel 2 pengő volt. Selyemmajorban 11 cselédlakás, 14 istálló, gépműhely és gőzmalom volt. A mezőgazdasági gépparkban cséplőgép, szántógép, 8 vetőgép, 10 kapálóeke és 4 fűkasza volt. 900 katasztrális holdon termeltek gabonát, 400 katasztrális holdon kapásnövényt, és 700 katasztrális holdon takarmánynövényt. Az 1920-as évek második felében 400 mázsa műtrágyát használtak fel. Búzából katasztrális holdanként 9,6 mázsa, rozsból 8,6 mázsa, árpából 8,1 mázsa, zabból 6,9 mázsa termett. A major jelentős állatállománnyal rendelkezett, meghaladta az 1 200 állatot, évente 250 sertést hizlaltak. Kisvenyim Itt a konvenciós cselédek száma 73 (ebből kocsis és béres 56 fő). 66 herczegfalvi aratópár végezte az aratási munkákat, keresetűk páronként 16 mázsa gabona volt. A summások Heves, Nógrád és Pest megyeiek május 1-jétől október 31-ig (6 hónapig) voltak alkalmazásban. Havi bérük 130 kg búzából, 3 pengőből és élelmezésből állt. A terménytakarítás időszakában napszámosokat alkalmaztak 2 pengő 40 fillér bérért. A cselédeket és a summásokat 12 cselédlakásban elhelyezték el. A vetési struktúra a következő volt: 800 katasztrális holdon kalászos, 400 katasztrális holdon kapás-, 400 katasztrális holdon takarmánynövényt termesztettek. Az búza ádagtermése 7,5 mázsa, a rozsé 7 mázsa, az árpáé 8 mázsa, a zabé 9,5 mázsa. A géppark 2 cséplőgépből, 4 fűkaszálóból, 5 lóvontatású gereblyéből, 5 tárcsás boronából, 7 vetőgépből és 2 elevátorból állt. A pusztát 7 km-en keresztül lóvontatású gazdasági vasút szelte át. Kokasd A kokasdi kerület a konvenciósai: 1 pusztagazda, 1 magtáros, 3 iparos, 68 kocsis és béres, 2 csősz, 18 pásztor. A pusztagazda járandósága 21, a magtárosé 20, az iparosoké 22, a kocsisoké és béreseké 18, a csőszöké 19, a pásztoroké 18 mázsa gabona. 48 herczegfalvi és baracsi aratópárt alkalmaztak aratási munkára. Keresményük 18 mázsa gabona volt. A betakarítási munkáknál summások és napszámosok dolgoztak 2 pengő 40 fillér napszámbérért. A vetésszerkezet a következő volt: gabonát 600, kapásnövényt 400, takarmánynövényt 400 katasztrális holdon vetettek. A búza ádagtermése 10,2 mázsa, a rozsé 8,1 mázsa, az árpáé 7 mázsa, a zabé 7 mázsa, a kukoricáé 26 mázsa volt. 400 mázsa műtrágyát használtak fel, katasztrális holdanként 28 kg-ot. A géppark cséplőgépből, gőzekéből, 3 tárcsás boronából, 6 vetőgépből, 3 fűkaszálóból, 4 lóvontatású gereblyéből és robbanómotorból állt. A tehenészetben napi 9 literes tejhozamot értek el, évente 300 sertést és 60 göbölyt hizlaltak.106 1940-ben az uradalomban a gazdasági cselédek száma 1 055 fő volt, 761 családot alkottak, családtagokkal együtt 3 500 főt tettek ki. A cselédkonvenció 18 mázsa gabona, családi pótlék, tüzelő, cselédlakás, 2 magyar hold szántóföldi termés, 2 darab tehén tartása volt. A szántóföldi terméssel és a 2 tehén tartásával a cselédet az uradalom magához kötötte, és a cselédcsalád munkabíró tagjait munkára ösztönözte, jövedelemhez juttatta. Az uradalom azonban nem számolhatott kizárólagosan a cselédcsaládok munkaerejével. A gazdasági munkások száma évente a 2 ezer főt meghaladta. Ez 1 100 aratóból (550 kaszás, 550 marokszedő) 370 hat hónapos, 140 három hónapos munkásból és a kapálási idényben 500 cukorrépamunkásból állott.107 Gazdasági szerkezet az uradalomban Herczegfalván a földreformot 1922-ben hajtották végre. A lakosság a házhelyosztással elégedett volt, de több szántóingadan parcellázására számított. A földreform során 300 holdat házhelynek osztottak, 635 holdat szántóföldnek, a kiosztott rét 65 hold volt. 600 négyszögöl területű házhelyeket parcelláztak a községhatár közelében, s ezen a helyen létesült Újtelep. A reform során az uradalom 946 hold szántót adott kisbérletbe 16 esztendőre a gazdáknak. Egy hold szántóföld 106 ERDŐS et al. 1989,143-145. 107 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1939-1940. 245
