Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Varkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 Szőlők Sólyban 15 katasztrális hold területen volt szőlőültetvény, a határ déli, hegyes oldalában. A talaj mészkőalapzatú agyag. Az évi termés ádagosan néhány száz hektoliter volt. A filoxéra 1882-ben az ültetvényt kipusztította, 1894-ben újraültették. A polányi 8 holdas, agyagos talajú ültetvény átlagosan évente 100 hektoliter bort termett. A szőlő 1891-ben kipusztult, ugyanebben az évben az apátsági szőlők pótlására itt anyatelepet rendeztek be. Az oltványok 1893-ban szépen díszlettek. A teveli szőlő 12 holdon terült el, 50%-a rizling volt. Tokaj-Hegyalján (Tárcái) az egri konvent kezelésében 1 hold szőlő volt. A filoxéra kipusztította. Ujjátelepítése 1895- ig nem történt meg. Egerben 22 holdon terült el az ültetvény (az egedi hegyen 12, a Ráchegyen 10 hold). 1890-ig kipusztult az egri szőlő, ahol túlsúlyban kadarka szőlőfajták voltak. A somlóhegyi szőlő (Somlóvásárhely határában) 10 katasztrális hold területen, déli fekvésű agyagos homoktalajon, illetve bazalttörmeléken terült el. A termesztett szőlőfajták a sárfehér, a furmint, az olaszrizling, az oportó és a burgundi. A filoxéra 1884 óta pusztította az ültetvényt. A védekezés szénkéneggel történt. Az újratelepítést 1892-ben kezdték el, 1895-ig 3 katasztrális holdat telepítettek újra. A badacsonyi szőlő (Badacsonytomaj) 8 hold területű, talaja agyagos bazalttörmelék volt. Szőlőfajtái a kéknyelű, az olaszrizling, az oportó, a saszla, a muskotály és a kecskecsöcsű. A filoxéra betegséget 1894-től észlelték, és szénkéneggel védekeztek ellene. A somlói és a badacsonyi szőlőket közvetlenül a zirci jószágkormányzóság kezelte. A pécsi szőlő a Szkokó-hegyen 3 katasztrális holdnyi volt, meszes talajon jó italú bort készítettek a pécsi rendház számára. Az ültetvény 1888 és 1892 között kipusztult, 1895-ig két hold területen újraültették. A fehérvári szőlő 1 katasztrális holdon, barna homoktalajon települt, 1886 ésl889 között kipusztult. A helyi rendház a szőlőt 1894-ben újraültette hárslevelű fajtával.4 A pásztói terület 6 holdas, a mocsházi 2 holdas volt. Az uradalmi szőlők Előszálláspusztán és Gulyamajorban voltak. Az előszállási nyolcholdas volt, a díszkert melletti dombos részen terült el. 1895-ben a szőlő kétharmada termett; újjátelepítették olaszrizling, kadarka, burgundi, oportó, dinka, mézes, saszla fajtákkal. Az ültetvény 65%-ban olaszrizlingből állt. A termés holdanként 20 hektoliter volt. A szőlők négyévenként kaptak istállótrágyát (holdanként 300 mázsányit). A gulyamajori szőlőt 1890-ben ültették. Területe 24 hold, talaja homok, terepe hullámos volt. A gulyamajori szőlő 1895-ben még nem termett. Tokajban aszút, máslást, szamorodnit; Egerben vörösbort; Badacsonyban, Somlón fehér pecsenyebort készítettek. A többi szőlő asztali bort termett. A bort és a szőlőt rendi fogyasztásra használták. A filoxéra a hegyi szőlőket kipusztította, az előszállási szőlők (homoktalaj) megmaradtak. Teljesen elpusztult a tokaji, az egri, a somlói, a fehérvári, a pécsi, a pásztói, a sólyi, a polányi ültetvény. Újratelepítésük az évek során megtörtént. 1895-ben a 42 holdas homoktalajú ültetvény termett. Ebből 10 katasztrális hold új ültetésű volt, és 1895-ig nem fordultak termőre. Az új telepítések amerikai alanyokkal történtek, de oltásukat hazai fajtákkal végezték. 1890 óta a peronoszpóra betegség ellen permetezéssel védekeztek, évente 2-3 alkalommal, főleg kékgáliccal.5 Erdők, fasorok, remízek 108 holdat foglaltak el az uradalomban. Az erdők az előszállási, róbertvölgyi és karácsonyi pusztákon ültetettek voltak. A gazdaságokat elválasztó határvonalat fasorok jelezték. A fafajok nem voltak változatosak: akác, kanadai és feketenyár fajták, amelyek a természeti tájhoz illeszkedtek. A 108 holdas erdőrész saját igazgatás alatt állt. A 250 katasztrális holdas nagyerdőt az állami erdészet kezelte. Tűzi- és szerszámfát az uradalom mindkét erdőrészből nyert, de Zirc is adott elegendő mennyiséget, ha Előszálláson valamelyik fafajtából hiány keletkezett. A Fördősben és a Bogárdi-völgyben csenderesek voltak; ezek szilfákból álltak. Az előszállási uradalomban 1810 előtt nem volt erdő. Az uradalomban az 1 000 kataszter holdat meghaladó futóhomok megkötésére erdősítettek. 1850 előtt 250 kataszteri hold futóhomokon volt erdő. Apátsági erdők voltak Zircen, Akliban, Olaszfaluban, Eplényben, jó karban levő fenyő- és tölgyerdők. Az erdősítés Előszálláson az 1870-1880-as években intenzívebben folyt. 1886. február 9-én az uradalmi erdők felügyelőjévé Havas Ágostont jelölték. Korszerű erdőművelést a zirci apátsági birtokokon a 19. század első harmadától végeztek. 1841-ben a zirci Fischl Ferenc „erdőlovag” (Waldbereiter) lett. 1891-ben a Hont vármegyei Szántó birtokon kivágott erdő helyett 4 BÉKEFI 1896, 496^197. 5 BÉKEFI 1896, 496—497. 208
