Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pokrovenszki Krisztián: A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében. 2015 - 2016
A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében. 2015-2016 2015 Belsőbáránd — Aba — Seregélyes (1. kép 1a, 1b, 1c) terepbejárás Fejér megye régészeti lelőhelyeinek felderítésére több próbálkozás is történt az elmúlt évtizedekben, azonban a megye számos pontján találhatók még fehér foltok. Munkánk során ezek számát szeretnénk csökkenteni. A vizsgálandó területek közül a Dinnyés-Kajtori-csatorna mentén kezdtük meg a kutatást, hogy felderítsük a mégismereden lelőhelyeket. Elsődleges célunk az Árpád-kori megtelepedések vizsgálata, de emellett más korszakok adatainak rögzítését is szeretnénk elvégezni. Seregélyes határában 2012-ben feltárásra került egy nagyobb Árpád-kori településrészlet (Seregélyes — Réti-földek lelőhely), mely jó kiindulási alapot jelentett a korszak vizsgálatára. 2015-ben a Seregélyes és Belsőbáránd közötti szakaszt jártuk le, ahol a lelőhelyek száma meglepően kevésnek bizonyult. Távlati céljaink között szerepel a megye kutatható területeinek feltérképezése, évről-évre bővítve adatbázisunkat. Pokrovens^ki Krisztián — Belegrai Tamás Csókakő, vár (1. kép 3, 3. kép) teljes felületű megelőzőfeltárás A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a Szent István Király Múzeum idén is folytatta a csókakői vár kutatását. A megelőző feltárás során további 277 m2 került feltárásra, mely nagyjából az alsóvár középső szakaszát érintette. Ez a terület több szempontból is jelentőséggel bírt, hiszen ide már nem nyúltak a korábbi ásatások kutatószelvényei, így csekély régészeti ismereteink voltak a területről. A feltárás három szinten — a sziklára épült vár kialakításához igazodva — folyt. Mindhárom „terasz”, a várakozásainkat túlszárnyalva, jelentős beépítettséggel bírt, ahol több korszakot is sikerült megfigyelnünk. A legkorábbi periódusok a késő Árpádkorra helyezhetők és egészen a török kor végéig nyomon követhetőek az építkezések, átalakítások. A feltárás vezetője: Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet); konzulens: Hatházi Gábor (Emberi Erőforrások Minisztériuma); közreműködő régész: Szőllősy Csilla (Szent István Király Múzeum). 3. kép Pokrovens^ki Krisztián Dég, Kastélypark (1. kép 4) mentő feltárás és régészeti megfigyelés Dégen a kastélypark rekonstrukciója során igen szerencséden körülmények között egy korábban ismeretien lelőhely került elő. A Forster Központ munkatársaitól február 24-én információt kaptunk, hogy a megnyitott zagykazetták területén régészeti jelenségek foltjai látszódnak. A helyszínre érkezésünkkor megállapítottuk, hogy mintegy 9 500 m2-nyi terület lett lehumuszolva, melyből 5 méteres poligonálással számolva 4 500 m2-nyi területet érintett a lelőhely. Kiszállásunk utáni napon, február 26-án megkezdtük a területen a régészeti munkálatokat. A lelőhelyet korábban erdő borította, a fák gyökerei erősen akadályozták a munkát. 3 félig földbe mélyített épületet, 2 tárológödröt és egy árkot bontottunk ki, valamint foltrajzot készítettünk a megnyitott kazetták területéről. A kibontott objektumokból késő vaskori, a La Téne C időszakra keltezhető leletek (nagy mennyiségű kerámia, valamint bronz- és vasfibulák, kardlánc töredékei), illetve kis mennyiségű neolit leletanyag került elő. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Osztálya által előírtak szerint a kazetták feltöltése és visszatemetés során régészeti megfigyelést láttunk el. Savanyú Bálint 184
