Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Török Béla - Kovács Árpád - Szücsi Frigyes: Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar kori fokosok elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálata és régészeti értékelése
Előszállás - Öreghegy és Úrhida - Arany János utca lelőhelyeken feltárt avar KORI FOKOSOK ELEKTRONMIKROSZKÓPOS ARCHEOMETRIAI ANYAGVIZSGÁLATA ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKELÉSE Török Béla - Kovács Árpád - Szűcsi Frigyes Bevezetés Az avar kori baltafélék és fokosok közül eddig csak egy L alakú bárdon végeztek anyagvizsgálatot,1 ezért döntöttünk úgy, hogy további típusokat, illetve altípusokat is vizsgálunk: fokosbaltát, T alakú bárdot és kettősfokost. Célunk a készítéstechnológiára vonatkozó következtetések levonása volt. Az elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálatot a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megbízásából a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja (ARGUM) végezte el egy Úrhida — Arany János utca 87. sírjából származó T alakú fokosbárdon, ugyanezen lelőhely 56. sírjából származó fokosbaltán és az Előszállás — Öreghegy 25. sírjának mellékletét képező kettősfokoson. Kutatástörténet Avar kori baltafélén vagy fokoson csupán egy esetben publikáltak anyagvizsgálati eredményeket, részben azok költségessége miatt, részben pedig mivel azok roncsolásos mintavétellel járnak. Ez a Jerzy Piaskowski által metallográfiái vizsgálat alá vetett baltaféle a körnvei temető kora avar kori 125. sírjából származó L alakú bárd.2 3 Egy környei szórvány Dorfmerking típusú (Csiky Gergely tipológiája szerint: L.IV/1)J lándzsacsúcshoz hasonló összetételű, csekély szén- és foszfortartalmú vasból készült.4 5 Utólag cementáltáU — akárcsak a környei 149. sír kardját —, ami annyit tesz, hogy a penge megedzése (strapabíróbbá tétele) céljából faszénnel burkolták be és úgy hevítették.6 * Ez az acélgyártás legősibb formája. A környei 125. sír bárdja tehát alkalmas volt az élt nagyobb igénybevételnek kitevő munkavégzésre és fegyvernek egyaránt. Az AVAR KORI BALTAFÉLÉK ÉS FOKOSOK KÉSZÍTÉSTECHNOLÓGIÁJÁRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN Magáról a 6—7. századi kovácsmesterségről kevés információval rendelkezünk, ám valamivel többel a vasfeldolgozás során a kovácsolást megelőző fázisról, a kohászatról. A kohászat célja a gyepvasércből direkt redukció útján vasbuca előállítása, ami néhány kilogramm tömegű, szivacsos szerkezetű vascipó, alacsony karbontartalmánál fogva jól kovácsolható. A kohósítás során nyert nyersvasat (vasbucát) kovácsműhelyekben, újraizzító tűzhelyben dolgozták fel késztermékké vagy végtermékké. A vasfeldolgozás legfeltűnőbb jele a sírokban talált nagyméretű kalapács és fogó (Csákberény 323. sír, Kölked B 80. sír).8 A balták és fokosok előállítása az egyszerűbb műveletek közé tartozhatott. Alapanyagként minden esetben vasat használtak. Számos esetben a baltát vagy fokost alaposabban szemügyre véve sem láthatóak a gyártástechnológia nyomai.9 A gyakran igencsak előrehaladott korrózió is nehezíti az ilyetén vizsgálódásokat. Mindenesetre a publikált avar kori baltákat és fokosokat végignézve többségük — beleértve a jelen tanulmányban vizsgált mezőföldi 1 PIASKOWSKI 1974, 121-122, 128. 2 PIASKOWSKI 1974, 121-122, 128. 3 CSIKY 2009,192. 4 PIASKOWSKI 1974, 128. 5 Egy fémfelület felületi rétegének edzése oly módon, hogy a fémet hevítés közben olyan anyaggal borítjuk be, amelynek a részecskéi belediffundálnak. 6 PIASKOWSKI 1974,122-123. GALLINA - HORNOK - SOMOGYI 2007, 160; LA SALVIA 2007, 7-8; PLEINER 2000, 132-136; TÖRÖK - KOVÁCS - GALLINA 2015, 229. 8 RÁCZ 2009, 87. 9 Például a kovácshegesztés nyoma általában csak akkor vehető észre, ha a hegesztés hibás. 17
