Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás

Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás

2. csoport

2!a típus (vn.4.10-20.)

Sorszám

Jelzet

Lelőhely

Leltári szám

Képtábla

vn.4.10.13601

I. régió, 3. szelv. 140-180.

17. t. 4.

vn.4.ii.14603

I. régió, 4. szelv. 35—50.

17. t. 8.

VII.4.12.21601

EL régió, 1. szelv. 180—200.

17.1.11.

VII.4.13.21606

n. régió, 1. szelv. 380-402.

16. t. 5.

Vn.4.14.24621

II. régió, 4. szelv. 0-22.

71.39.1.

16. t. 3.

VII.4.15.25605

II. régió, 5. szelv. 432—454.

17.1.1.

VII.4.16.44601

IV. régió, 4. szelv. 173—210.

...............

vn.4.17.112605

I. régió, 12. szelv. 372-400.

vn.4.18.211602

II. régió, 11. szelv. 273—299.

17. t. 5.

VII.4.19.SZ20

Szórvány

17. t. 3.

VII.4.20.SZF602

Felsővár szórvány

17. t. 9.

Formájukban és felerősítési módjukban a 2/a típus patkói megegyeznek az előző két csoport darabjaival. Viszont ezeknek a sarokvasaknak az oldalmagassága már teljesen egyenletes, a szárvégeknél se tapasztalható méretbeli elkülönülés. Hosszúságuk 4,5—5,5 cm (a VII.4.18-asnak viszont 7 cm), szélességük 6,5—9 cm. Száraik magassága 0,5—0,6 cm, anyagvastagságuk 0,5—0,6 cm. A szárak átmetszete négyzetes.

A 3. típus patkói kialakításuk és előkerülési helyük alapján a 16. század végétől a 17. század második harmadáig lehettek használatban.240 A legtöbb darabot hódoltságkori rétegben találták.241

2/b típus (TU.4.21.)

Sorszám

Jelzet

Lelőhely

Leltári szám

Képtábla

VII.4.21.21606

II. régió, 1. szelv. 380—402.

16. t. 6.

„C” alakú, széles szárú sarokvas. Formájában, szélességében és hosszúságában teljesen azonos a 2/b típus tagjaival. Viszont szárai szélesebbek, 0,7-0,8 cm-esek. Ettől függetlenül valószínűsíthetően a VII.4.13-as jelzetű sarokvas párja, mivel mindkettő ugyanabból a rétegből származik és méreteik is közel egyformák. A 16. század végére datálható. 240 241

240 IRÁSNÉ MELIS 1974, 278-285; KALMÁR 1959,13; XIX. tábla.

241 Párhuzamaik is alátámasztják keltezésüket: Vál (HATHÁZI - KOVÁCS 1997, 220)

118