Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás a penge és a tüske között kiszélesedik a kés, a másik kettőnél ez nem figyelhető meg. A VI.1.2-es és a VI. 1.3-as pengéje fokozatosan hegyesedik el, a VI.l.l-es és a VI.1.4-es éle ívelt, háta egyenes. A nyéltüske három (VI.1.1—3.) késnél a penge közepéből indul ki (középállású) egynél (VI. 1.4.) a penge hátának folytatása (felső állású). A rétegviszonyok és a leletek alapján a 16. századra tehetőek, ami érdekes, mivel az ilyen kialakítású késeket a 15. század végéig használták.214 VI. 1.5-14. Njé/lapos kések SorszámJelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla VI.1.5.11605 I. régió, 1. szelv. 140—160. 12. t. 3. VI. 1.6.21627 II. régió, 1. szelv. 200-232. 12. t. 4. VI.1.7.25604 II. régió, 5. szelv. 404-432. 12. t. 8. VI.1.8.112600 I. régió, 12. szelv. szórvány 12. t. 7. VI.1.9.114601 I. régió, 14. szelv. 0—73. 12. t. 5. VI.1.10.211600 II. régió, 11. szelv. szórvány VI.1.11.SZ29 Szórvány VI.1.12.SZA621 Alsóvár szórvány 12. t. 11. VI.1.13.SZA622 Alsóvár szórvány 12. t. 10. VT.1.14.SZ31 Szórvány 12. t. 6. A vár ’60—62-es fémanyagában 10 nyéllapos kés és késtöredék van. Mind a 10 különböző kialakítású és méretű, ebből kifolyólag nincs értelme a csoportosításnak, egyenként tárgyalom az idesorolt tárgyakat. VI.1.5. Pengéjének közel kétharmada hiányzik. Nyéllapja egyenletes szélességű, 1,7 cm, hossza 8,1 cm. Borítása hiányzik, a rögzítő szegecsek viszont benne vannak a nyéllapban. A szegecsek 0,9 cm hosszúak, átmérőjük 0,4 cm. A penge lefelé enyhén kiszélesedik. Pengéjének szélessége 1,5 cm. Hódoltságkori kerámia kísérte, használta a 16. század végére, a 17. század első felére határozható meg. VI. 1.6. A penge és a nyéllap egyaránt hiányos. A töredék hosszúsága 10 cm, ebből a nyél 3,4 cm, a penge 6,6 cm hosszú. Az előző darabhoz hasonlóan a penge az él felé enyhén kiszélesedik. A penge legnagyobb szélessége 1,4 cm, a nyél szélessége 1 cm. Rétegtani viszonyai alapján aló. század végére keltezhető. VI. 1.7. Nyéllap töredéke (?). Mérete és szegecslyukai alapján soroltam a kések közé. Hosszúsága 6,1 cm, szélessége 1,3 cm. A nyéllapot két ponton rögzítették. VI. 1.8. Erősen korrodált késnek a pengéje, egyenes hátú, ívelt élű. Hosszúsága 9,5 cm, szélessége 1,5 cm. Az I. régió, 12. szelvényének szórványa. VI.1.9. A penge és a nyéllap törött, erősen korrodált. Három szegecs tartotta a nyélborítását, kettő rézszegecs a nyéllapban van, míg a harmadik hiányzik. Vélhetőleg a nyéllap felső harmadának hiányzó részén lehetett. A borítást keskeny rézszalag zárta le. A penge és a nyéllap között nyakat alakítottak ki, melynek lemezes átmetszete téglalap formájú. A penge minimálisan szélesebb a nyéllemeznél. A töredék hosszúsága 10,6 cm, ebből a penge 4,1 a nyél 6,5 cm-es. A penge legnagyobb szélessége 1,5 cm, fokozatosan elhegyesedő. A nyéllap 1,3 cm széles, a penge felé elkeskenyedő (nyakkialakítás). A rézcsík 0,2x1,3 cm.215 A 14. szelvény legfelső rétegéből származik a VI.1.9-es kés, ami alapján a 17. századra tehető használati ideje. Hasonló rézcsíkkal díszített darabok kerültek elő a bajcsai várból.216 A bajcsai kések több pengéjén is láthatóak mesterje2,4 GERE 2003, 70. 215 A Holl Imre által meghatározott B csoportba sorolható darab. A penge és a nyél szélessége megegyezik, a nyéllap végét rézcsík zárja le. Cső alakú szegecsek tartják a borítását (HOLL 1994-1995,171). 216 KOVÁCS - VÁNDOR 2004, 319: 14. ábra 3. 111
