Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pozsgai Helga - Savanyú Bálint: Középső bronzkori vajkészítő edény Székesfehérvár határából
Posygai Helga - Savanyú Bálint: Középső bronzkori vajkészítő edény Székesfehérvár határából Jelenlegi tudásunk alapján belső bütykös edények a késő rézkor időszakától (Bondár Mária a badeni kultúra idejére keltezte a Nagyrécse — Sárszegi-patak Nyugat lelőhelyen előkerült két töredéket)5 a késő bronzkorig (a szigligeti, hordó alakú, belső bütykös edény mellől késő bronzkorra keltezhető töredékek kerültek elő,6 valamint az Érd — Simonpusztán feltárt edényt is az urnamezős kultúra időszakára keltezték7) voltak használatban.8 A belső bütykös edényekre jellemző széles formai változatosság9 valószínűleg az edények eltérő funkciójával állhat kapcsolatban: a szűk nyakú, erősen öblösödő hashoz viszonyítva igen keskeny aljrészű, esetenként „léleklyuknak” hívott átfúrásokkal rendelkező edények esetében a pácolóedényként való használatot valószínűsíti a kutatás,10 míg a már említett szigligeti, illetve Érd — simonpusztai edények esetében formájukat rázással történő tejtermékkészítéssel kötik össze.11 Az általunk közölt edény kialakítása miatt valószínű, hogy azt felfüggesztve használták. Arra gondolunk, hogy az edény alja alatt keresztben átvetettek egy-egy kötelet, majd azokat az edény fülein átvezették és rögzítették egy, a szigligeti hordó alakú edény használatának rekonstrukciós rajzán látható, fából ácsolt szerkezetre.12 Ily módon az edényt stabilan, vízszintes helyzetben lehetett rögzíteni a levegőben, rázása nem igényelt nagy erőt, és a súlya is egyenletesebben oszlott el a köteleken. A feltárt, kiegészíthető edényhez hasonló formájú, halbárka alakú edények a késő rézkori badeni kultúrából ismertek, ezeket Horváth Tünde is a vajkészítéssel hozza összefüggésbe.13 A középső bronzkor időszakából, a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájához köthető területről Pécsudvard — Széchenyi utcából ismert egy belső bütykös edény,14 valamint Veszprém — Bajcsy-Zsilinszky úti Térképészeti Hivatal melléképületének ásása közben került elő egy hasonló formájú, de kisebb méretű, belső bütykökkel nem rendelkező edény15 (leltári száma: LDM 1959.10.58)16. A késő bronzkori urnamezős kultúra fejlett időszakába sorolható az Érd — Simonpusztán feltárt tojásdad alakú, belső bütykös edény.17 A morvaországi Budkovicéből egy, a bronzkor elejére keltezhető, a fehérvárihoz nagyon hasonlító, de léleklyukkal is ellátott belső bütykös edény került elő.18 Összegezve kijelenthetjük, hogy a Székesfehérvár határában feltárt tojásdad alakú, belső bütykös edénynek jelenleg nem ismert pontos párhuzama se a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának területéről, se a magyarországi, késő rézkortól a késő bronzkorig terjedő időszakból. Az edény valószínűleg tejtermék, minden bizonnyal vaj rázással való készítésére szolgálhatott. A mellőle előkerült edénytöredékek, valamint a telepen feltárt többi bronzkori objektum alapján a leleteket a középső bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia kultúra északi csoportjának fiatalabb fázisának idejére lehet keltezni. 5 BONDÁR 2008,14. 6 HORVÁTH 1974, 57. 7 TÓTH 2009, 61-65. 8 SZATHMÁRI 2009, 303; NÉMETI 2011, 76. 9 NÉMETI 2011, 76: 11. kép ,0 SZATMÁRI 2009, 302; GÁTI 2009, 57. 11 HORVÁTH 1974, 60; TÓTH 2009, 64; NÉMETI 2011, 75. Meg kell említeni, hogy Németi János a pácolóedényként való meghatározást a belső bütykös edények esetében tévesnek tartja, véleménye szerint a belső bütykös edények vajkészítési célt szolgáltak (NÉMETI 2011,75). 12 HORVÁTH 1974, 4. kép 13 HORVÁTH 2006, 100; HORVÁTH 2011, 27. 14 GÁTI 2009, 4. képi. 15 KISS 2012, 308. 16 A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársának, Csirke Orsolyának köszönjük az edény azonosításában nyújtott segítségét! 17 TÓTH 2009, 61-65. 18 SAVA 2014, Fig. 8. 5. 10
