Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás 11.4.4. Négytagú oldalpeckes csikógabla tengelye Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla II.4.4.12605 I. régió, 2. szelv. 180—205. 8. t. 6. A csikózablák nemcsak két-, hanem négytagúak is lehetnek. A II.4.4-es darab egy ilyen négytagú csikózablának egy tagja, konkrétan a legutolsó eleme, amibe a gyeplőszárkarika csatlakozik. Hosszúsága 5,5 cm, tengelyének átmetszete ovális, átmérője 1 cm. A következő tengelytag csatlakozási pontja kör alakú, belső átmérője 0,8 cm, külső átmérőja 1,5 cm. A zablakarika foglalatának átmérője 1,1 cm. Ezek a négytagú csikózablák a 17. század elején jelennek meg, Kalmár János magyar zablafajtának tartja.167 Rétegtani helyzete is alátámasztja a 17. századi korszakolását. 11.4.5. y\llatfejes %abla SorszámJelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla II.4.5.15602 I. régió, 5. szelv. 30-40. 71.1.1. 8. t. 12. A csókakői ’60-62-es fémanyag egyetlen teljesen ép csikózablája. A zablakarika kialakítása miatt került külön csoportba a többi csikózablától. Az egyik gyeplőszárkarikája nemesfémből készült, maga a karika két állatfejből indulva formáz ovális alakot. Teljes hosszúsága 30 cm. Szájvasa két 10 cm hosszúságú téglalap átmetszetű (0,8x1 cm) tagból áll. A zablakarika átmérője 4,5 cm. Az állatfejes zablakarika hossza 5 cm, legnagyobb szélessége (állatfejéknél) 6,5 cm. Ezt a különleges darabot az I. régió 5. szelvényének felső rétegében találták, ennek alapján kora a 17. századra tehető. Párhuzamát eddigi kutatásaim során nem találtam a hazai és külföldi régészeti anyagban. Művészettörténeti oldalról megközelítve is vizsgáltam az állatfejeket. A koponya felső részén jól látható két kiálló tüske, amik alapján véleményem szerint ezek hüllő-, pontosabban sárkányfejek. Amennyiben a 15. századi rétegből származna, esetlegesen kapcsolni lehetne id. Rozgonyi Istvánhoz, aki tagja volt Luxemburgi Zsigmond Sárkány-rendjének. 17. századi rétegből való előkerülése nem korlátozza használati idejét kizárólagosan a jelölt időszakra. A tartós használatra utal a vas zablakarika, amivel a nemesfémkarikát pótolták, a jelenleg meglévő karikán is számos repedés látható, anyaga elhasznált. A csadakozási pontján erősen kopott. II.4.6. à la Genette yablatag Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla II.4.6.11607 I. régió, 1. szelv. 180-200. 71.1.6. 8. t. 2. Az à la Genette zablának a feszítőlánca. Kovácsoltvas kör keresztmetszetű „nyolcas” hajlítású szemekből készült lánc, a végén vaskarikával. Teljes hosszúsága 16,5 cm, szemek hossza 6,4 cm, szélessége 2,2 cm. A karika átmérője 5,5 cm. A 15. század során jelent meg hazánkban az à la Genette zablatípus, mely nyelvszorító ja miatt hasonlít a magyar román kori zablákhoz, viszont formájában nyugati. A török által kedvelt à la Genette egyik altípusával (keleti)168 állítható párhuzamba a csókakői feszítőlánctöredék, ezáltal 17. századinak határozható meg.169 A keltezését a kísérőleletek is alátámasztják. 167 KALMÁR 1971, 356: 50. kép 168 Oldalpeckei rövidek és hajlottak (KALMAR 1971, 353). 169 KALMÁR 1971, 353: 42. kép; G. MAGYAR 1956, 250. 100
