Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: "Te megszólatod a követ" - Ybl Miklós és szülővárosa
A szülőváros közönsége itt láthatta először, hogy a már neves építész megvalósult és még csak tervként létező munkái alapjában határozzák majd meg a főváros arculatát. Sok kiállított távlati képe és tervrajza nagy sikert aratott. A nézők többsége itt látta először az Operaházat, a lipótvárosi bazilikát, a margitszigeti fürdőt, a Vámházat és a Képviselőházat. 1882. december 5-én, névestéjén a Magyar Mérnök és Építész Egylet díszes ünnepséget rendezett Ybl Miklós építészi működésének 50. évfordulója tiszteletére. Az ünnepség a szülőváros tisztelgésével kezdődött. Az ünnepeltet Kálvin téri lakásán küldöttség élén köszöntötte Havranek József polgármester. Az Építő Ipar ünnepi számot jelentetett meg az évfordulóra. Az esti díszlakomán mondta Hienonymi Károly a következő szavakat: „Ybl a kezével beszél, a munka, a tett embere, neki van a hazában a legtöbb emlékköve.”58 Alakjáról, temperamentumáról, zamatos magyar beszédmódjáról, emberi vonásairól a tanítvány Ney Béla emlékezett meg. Adétatermetű, átható tekintetű, kevés beszédű, harmóniát sugárzó emberként írta le.59 Nagy tekintélyű építész Ney Béla, a tanítvány és barát Ybl Miklósról az első magyar modem építőművészként emlékezett meg.60 Ybl Miklóst a világvárossá váló Budapest legjelentősebb tervezőjeként, és vidéki épületei és templomai miatt elismert tekintélye révén az egész fővárosi építőipar legbefolyásosabb személyiségeként tiszteljük. Maga is Budapest legnagyobb adófizetői, virilistái között foglalt helyet.61 Városépítészetben kivívott tekintélyét az uralkodói (Vámház, Vár, Várbazár), egyházi (Bakács téri templom, Bazilika) és állami (Operaház, Nemzeti Lovarda) reprezentáció legfontosabb épületei alapozták meg. Megrendelői között arisztokraták, patrícius polgárok, bankok és intézmények is sűrűn szerepeltek. Erről tanúskodnak vidéki kastélyai és gazdasági épületei, városi bérházai, fürdői, síremlékei, de belsőépítészeti munkái is. Ney Béla írt le a Vasárnapi Újság hasábjain egy jelenetet.62 Az 1879-es építészeti egyletbeli díszebéd után a társaság hajókirándulást tett a Dunán. Addigra az asztalnál és a hajón mindenki mondott már köszöntőt, csak az alelnök, Ybl nem. A főváros Dunáról élvezhető akkori összképét látva valaki felkiáltott: „íme, Ybl tósztja!”63 Ez a kép még ma is alapvetően meghatározza fővárosunkat. Ybl Ervin Ybl Miklós a legmegbecsültebb építészként az Operaház építése közben (1875—1882) tervezte meg a születésének bicentenáriumára megújított Várkert Bazárt. Ekkor folyt a Hild Józseftől átvett pesti Bazilika építkezése, majd megkezdődött a budai Vár kiépítése. Ezt a munkát Ybl Miklós már nem tudta befejezni. A krisztinavárosi szárny kivitelezésében Miklós unokaöccse, Ybl Lajos (1855—1934) segédkezett. Lajos fia, Ybl Ervin (1890-1965) a Várkert Bazár házában született. A neves művészettörténész sokszínű és szerteágazó életműve a családi köteléken kívül is több szállal kapcsolódik Ybl Miklóséhoz. A pesti Bazilika építkezésekor tudatosan itt elrejtett tervtárat először Ybl Ervin dolgozta fel. O írta meg a máig nélkülözhetetlen Ybl Miklós-monográfiát. A nagy építész és annak szülővárosa iránti tiszteletből 1962-ben kelt végrendeletében Székesfehérvárnak adományozta műgyűjteményét, amelyet az erre a célra átalakított polgárházban, a Budenz-házban helyeztek el, és nyitottak meg 1969-ben. Erre az alkalomra érkezhettek haza a végrendelet értelmében a műgyűjtemény értékes darabjai Svájcból. Zádor Anna így írt a művészettörténész-gyűjtőről: „Ybl Ervin mindig családja büszkeségének és az ő nagyon fontos és tisztelt ősének tekintette Ybl Miklóst, akit nemcsak alkotóként, hanem emberként is magasztalt.” „Ybl nem követendő példa, hanem maradandó nagyság” Ezzel a mondattal jellemezte találóan Ybl Miklóst születése századik évfordulóján, 1914-ben a Nyugat hasábjain Lengyel Géza. Kiemelte, hogy Ybl mindig az „építmények arisztokratáihoz nyúlt”, megfigyelte, hogy „csak ünnepelni tudott, de azt nagyszerűen”. » YBL 1956,198. 5« NEY 1917,4-9. 60 NEY 1917, 4-9. 61 YBL 1956,199. 62 NEY 1879. « YBL 1956,197. 156
