Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: "Te megszólatod a követ" - Ybl Miklós és szülővárosa
1 I [ [azatérve tehát, feltételezhetően Pollack Mihály fehérvári működésekor szerzett ismeretségük alapján Ybl édesapja közbenjárására Pollacknál helyezkedett el: inasként, majd legényként rajzoló volt. A rend szerint vándorútra indult Bécsbe, Prágába, illetve 1840—41-ben Münchenbe, majd Itáliába.44 A vándorútra már kitanult architektusként kért és kapott útlevelet 1836-ban. Uüevelében magas termetű, szakálltalan, sápadt arcú, sötéthajú, szürkéskék szemű fiatalemberként írták le, talán éppen olyannak, amilyennek az Ybl Ervin gyűjteményéből való rajz mutatja,45 amely ma a fehérvári Budenz-házban a bicentenáriumi kiállításban látható. Hazaérkezése után sem volt meg azonban még minden feltétel az építőmesteri bejegyzéshez, hiszen még mindig hiányzott a céhremek elkészítése. Végül 1863-ban nyerte el az áhított címet, külön eljárásban a Helytartótanács döntéséből, immár építészi érdemeire való tekintettel.46 Bécsben a Koch-irodánál rajzoló, Prágában már főpallér volt, hazatérve pedig Pollack fiával együtt építési vállalkozóként is próbálkozott.47 A Károlyi család uradalmi építészeként 1845—46-ban űjabb tanulmányutat tett, előbb Itáliába, majd Angliába és Franciaországba utazott. Munkájának nyomát ebből az időből az ikervári Batthyány-kastély átépítése, a prágai Kinsky-palota és a Károlyiak fóti, fehérvárcsurgói, kaplonyi és nagykárolyi épületei őrzik. Ybl és szülővárosa Építész és szülővárosa Ybl Miklós egész életében kapcsolatban álltak egymással. Az ifjú építész, mint polgárit nyert polgárjogot szülővárosában 1834-ben.48 Már 1838-ban első bécsi útjáról Ybl egy halottaskocsi rajzát küldte haza, melynek alapján készítették el a városi kocsit.49 A város felkérésére 1838-ban részt vett a Városháza átépítésének tervezésében Langmahr és Mader építőmesterekkel együtt.50 Ybl szakértőként azt a véleményt adta, hogy a régi városházát le kell bontani, mert falai nem bírnak el ráépítést. A bontástól a város vezetői megrettentek, és csak a 19. század végén foglalkoztak újra az üggyel:51 akkor sem ráépítéssel, hanem a környező házak megvételével számoltak. Az új terv Saára Gyula polgármesteri időszakában 1912-ben, az újabb építési megoldásokat használó átépítés pedig már az új épületegyüttesre csak Csitáry Emil polgármestersége idején, 1938-ban valósult meg. Ybl Ervin és az ő nyomán sokan mások az 1860-as évekre tették székesfehérvári építészi működését. Ybl Ervin maga is a hagyományra és néhány újsághírre alapozva sorolta Ybl Miklós itteni átalakításai közé a Vörösmarty téri romantikus házakat és egy sétányt, majd egy levélre hivatkozva egy huszárkapitány számára tervezett házat és istállót.52 A későbbi kutatás ezek szerzőségét nem erősítette meg, igaz, hogy cáfolni sem sikerült. Ugyanebben az időben, az 1860-as évek elején Ybl tanulmánytervet készített a székesfehérvári színházra (a tervlapok fennmaradtak, de nem ezek valósultak meg, hanem Skalnitzky terve).53 A Vasárnapi Újság számolt be 1857-ben arról, hogy Fehérváron új színházat terveznek. „A lelki élvezet” mellett az újság szerint már arra is kell gondolni, hogy az új épület díszítse a város valamelyik terét, tehát feltétlenül új épületben kell gondolkodni.54 Az állandó színház felépítése az 1862-ben megalakított, Splényi Henrik vezette Székesfejérvári Kaszinó alapítói szemében már kedves ügy volt. Ugyanilyen pártoló hozzáállás jellemezte a Vörösmarty Kört is: 1869. november 14-én tartott ülésükön beadvánnyal fordultak a városi közgyűléshez a színházalapítás javaslatával.55 A megépítendő színház tervezését Koch és Skalnitzky pesti építészek végezték, s a terveket 1871. február 2-án mutatták be. Az építkezést a legjobb árajánlat alapján Hübner Nándor és Schmidt Károly fehérvári építőmesterek nyerték el.56 Zichy Jenő felkérésére Ybl nagy' lelkesedéssel vett részt az 1879. évi székesfehérvári Országos Mű-, Ipar-, Termény- és Állatkiállítás műipari és vízépítészeti zsűrijének munkájában. Sőt kiállítóként maga is elhozta terveit.57 «YBL 1956, 8., 10-11. 45 Franz Keil alkotása (1837), SZIKM Képzőművészeti Gyűjtemény, leltári szám: 68.81.1. YBL 1956, 200. 46 YBL 1956, 31. 47 YBL 1956,13. « KÁLLAY 1988, 51. 49 KÁLLAY 1988, 51., 358. 50 KÁLLAY 1988, 51. 51 LAUSCHMANN 1998, IV. köt. 259. 52 YBL 1956,130. ” YBL 1956,126. 54 LAUSCHMANN 1899, 75-76. 55 CHALUPKA 1899, 8. 5« CHALUPKA 1899,18. 57 BRAUN szerk. 1880,47-50. 155 T 1
