Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: "Te megszólatod a követ" - Ybl Miklós és szülővárosa
Az Ybl család Székesfehérváron Az 1586-ban nemességet nyert család a 18. század közepén Klosterneuburgból Székesfehérvárra, illetve Pestre telepedett:30 itt kereskedőcéget, ott vendégfogadót alapítottak. A Belvárosi Plébánia keresztelési anyakönyve szerint Ybl Miklós 1814. április 6-án született.31 Nagyapja és apja fehérvári polgárok,32 a céhes kereskedők azon csoportjához tartoztak, akik sokféle kereskedelmi tevékenységük, bérleményeik és pénzügyi műveletekben való részvételük révén a reformkorban gazdagodtak, közérdekű munkájuk miatt a székesfehérvári polgárság körében társadalmi megbecsülést és közszereplési lehetőséget nyertek. Az ősöket tipikus polgári magatartás jellemezte.33 A nagypapa (1746—1825) 1774-ben jelentkezett a fehérvári kalmártársulatba, az apa 1828—1835 között annak elnöke volt.34 Hamarosan általános árui (liszt, fűszer) mellett elnyerte a puskapor kereskedési jogát,35 és a jegyzőkönyvek hitelügyleteiről is hírt adtak. Az apa (1780—1861) boltja a belvárosi plébániaházban volt, rendszeresen szállított irodaszereket a városházának és az iskoláknak. Fivérével, Józseffel együtt több városi regálejövedelmet (vásárbérlet, bor-, pálinkaakcíza) béreltek.36 Az apa 1840-ben távoli (bécsi, pozsonyi, prágai) kereskedésekkel is élénk kapcsolatban állt. A városi közéletben az 1820-as évek végétől szerepelt a gazdasági üléseken rendszeres meghívottként, a közvilágítás élharcosa, a város új gazdasági rendjét kidolgozó bizottság tagja, az iskolatanács tagja, 1847-ben helyettes szószóló, majd a Szépítő Bizottság választottja volt a gazdasági ügyek intézésében. Egyedi esetekben részt vett a város hitelügyleteiben, a Belvárosi Plébánia gondnoka37 volt, illetve dolgozott a plébánia Kálvária- és egyéb alapítványai kezelésében.38 A két testvér, az építész édesapja és nagybátyja, idősebb Miklós és József olyan városban éltek, mely a polgári erényeket, a gazdagodást és a sikeres pályát megbecsülte, ezt közéleti előmenetellel honorálta, és a gazdasági életben megszerzett szaktudásnak hasznát vette. A család előszeretettel taníttatta fiait az építészi pályán. Igazi polgári magatartásnak számít tehát, hogy az Ybl család említett két tagja, Miklós és József taníttatta és építésznek képeztette fiát, az 1814-ben született Miklóst és József fiát, Lajost, akinek leszármazottja, Ybl Ervin művészettörténész Ybl Miklós első monográfusa lett. A családnak háza állt az 1800-as évek elején a Fazekas utcában39 és a Fő téren a későbbi Fellmayer-ház helyén.40 Ma egyik ház sem áll, ahol az ifjabb Miklós születhetett. Szülőházként a Vörösmarty Kör és a Mérnökegylet a centenáriumra a Fazekas utcai házat kívánta emléktáblával megjelölni, az erre gyűjtött pénz azonban az I. világháború alatt elértéktelenedett.41 1963-as lebontása előtt ezt a házat Timon Kálmán mérte föl.42 Az épületet az Ybl-lakótelep építése miatt bontották le. Az építész tanulmányai Ybl Miklós a belvárosi elemi iskola elvégzése után, unokatestvéreihez hasonlóan, két évet a Ciszterci Gimnáziumban tanult. 11 éves korában a kisgimnáziumi osztályok elvégzése után utazott el Bécsbe. Apja kért számára útlevelet. Bécsben a Politechnikai Intézet reáliskolájában végzett, majd a rajziskolát végezte el 1827—28-ban. 1831-ben műegyetemi tanulmányairól kapott végbizonyítványt.43 Ybl Miklós modern mérnökképzésben részesült, ezt hazatérve azonban csak évtizedekkel később tudta érvényesíteni. A céhes rendszerben az építőmesteri cím elnyeréséhez az elméleti képzést nem tartották elégségesnek, így gyakorlati ismereteit minden kérvénye és iskolai bizonyítványa ellenére is az itthoni céhes rendszerben kellett bizonyítania. 30 YBL 1956, 7. 31 Szabad Királyi Székesfehérvár, Fejérvár Belvárosi Plébánia Keresztelési kivonata, kelt 1848. január 28. 32 YBL 1956, 7. 33 A család leszármazásáról ld. KÁLLAY 1988, 51. 34 LAUSCHMANN 1998, IV. köt. 264. 35 KÁLLAY 1988, 51., 165. 36 KÁLLAY 1988,48. 37 LAUSCHMANN 1998, IV. köt. 363. 38 KÁLLAY 1988, 50., 299., 366., 389. 39 KÁLLAY 1988, 50. 4(1 YBL 1956, 7. 41 TIMON 1974. Erről: Naszályi József iparfelügyelő javaslata 1914-ben; Székesfehérvár és Vidéke, 1914. április 4. 1. és 1914. április 7. 1—2.; illetve Raucher Béla cikke: Fejérmegyei Nap/ó, 1934. október 13. 3. 42 TIMON 1974. 43 YBL 1956, 8. 154
