Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: "Te megszólatod a követ" - Ybl Miklós és szülővárosa
Alba Regia 43. (2015) DEMETER ZSÓFIA „TE MEGSZÓLATOD A KÖVET” YBL MIKLÓS ÉS SZÜLŐVÁROSA Ybl Miklós Felsőházi tag, a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke,* 1 a Pro Litteris et Artibus érem tulajdonosa, a Lipót-rend lovagja — írják róla az 1883. január 13-án Bécsben kelt lovagi oklevélben.2 Hozzátehetjük: 30 évig tagja volt a fővárosi képviselőtestületnek, a bécsi Képzőművészeti Akadémiának, a Ferenc József-rend tulajdonosa. 1874 óta tagja volt a Közmunkák Tanácsának, s érdekességként jegyzem meg, hogy ebben a testületben egyedül az ő neve napját ünnepelték meg.3 Mindez természetesen egy szakmai és társadalmi tekintélyt kiérdemelt életút jellemzésére való, olyan személyé, aki a világvárossá váló Budapest legjelentősebb tervezője, s ugyanakkor szülővárosa elismerésével is büszkélkedő ember volt. Ambrozovics Béla verses felköszöntőjéből választottam a címet. Ezt a verset Ybl Miklós 50 éves jubileumi ünnepségén (1882. december 5.) mondták el: „Ha műveidet nézem elmerülve, Előttem a testté vált eszme, gondolat - Habár dalom az egekig repülne: Szeretném ekkor elhajítni lantomat. Mi a költő dala? — Szó, mit tett nem követ... Te nem beszélsz, Te megszólatod a követ!” Székesfehérvár reformkori átalakulása Ybl Miklós a magyarrá váló reformkori Székesfehérvár szülötte. A reformkori Székesfehérvár mintegy 20 ezres lakosságával4 a történelmi Magyarország legjelentősebb városai sorában a 10-11. helyen állt. A városfejlesztés furcsa korszakát élte: akkor vetette le kisfiús rövid nadrágként a várfalakat, ezek 1826-ra a Wüstinger József által készített felmérés idejére eltűntek. Új szempont kezdett érvényesülni, s ez jellegzetes tartozéka volt a polgári magatartásnak. Ennek a témánk szempontjából két összetevőjét kell kiemelni. Az egyik az, hogy a közvéleményt az 1821-es, illetve a 40-es évektől élénken foglalkoztatták új kérdések: a vízelvezetés, csatornázás, az oktatás fejlesztése, a vasútépítés, vagy a nemzeti színjátszás támogatása. Második összetevőként tehát szinte természetesen arról kell szólni, hogy megjelent a mérnöki szempont. Fontos lett a várossal kapcsolatos hosszú távú tervezés szempontja. Elsődleges lett a város csinosbulásának igénye, ami ebben a korszakban a városrendezés, szépítés, közvilágítás és intézményfenntartás gondolatkörében foglalható össze. Ebben a vonatkozásban igen nagy szerepe volt annak, hogy Székesfehérvár a megyei adminisztráció székhelye. A gabonatermesztésben, birtokátalakításban felgyülemlett pénzek építkezésekben találtak helyet. Fontos, hogy a nemesi reformtörekvések és a nemzeti művelődés fejlesztésének szempontja lett a döntő, s mindez a megyei adminisztráció színhelyén volt lehetséges. A casinó (1838), a játékszíni társulat (1818), az olvasókörök, majd az Olvasó Társaság (1840), a Számmer Nyomda (1803) tevékenysége és az oktatás is a magyar nemzeti megújulást munkálták. Ambrozovics Béla ódájából, mehet 1882. december 5-én Ybl névnapja alkalmából szavalt el a Magyar Mérnök és Építész Egylet ünnepségén. Közli: YBL 1956, 198. 1 YBL 1956,198. 2 YBL 1956,119. 3 YBL 1956, 199. 4 CSURGAI HORVÁTH 1996, 75. 151 r
