Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szőllősy Csilla: Árpád-kori edényégető kemence Seregélyes határában
Alba Regia 45. (2015) SZŐLLŐSY CSILLA ÁRPÁD-KORI EDÉNYÉGETŐ KEMENCE SEREGÉLYES HATÁRÁBAN Bevezetés A Szent István Király Múzeum 2012 telén megelőző feltárást végzett a 62-es főút Seregélyest elkerülő szakaszán. Az ásatás során feltárásra került két Árpád-kori edényégető kemence, az egyik szinte teljesen ép állapotban. Mindez azért is jelentős, mivel hazánk területén viszonylag ritkán kerülnek elő fazekaskemencék a korszakból. A lelőhely Seregélyes Fejér megye közepén, a Velencei-tótól és Székesfehérvártól egyaránt kb. 15 km távolságra található. A feltárt lelőhely Seregélyestől D-DK-i irányban, a település határában, a Sárosd-Scregélyesi-vízfolyás mellett helyezkedik el. (1. ábra) A Mezőföld területén a Velencei-hegységből érkező patakok kiépítették a löszös síkságot tagoló, enyhén lejtős hordalékkúpokat. A nagy kiterjedésű vízfelületek közelsége, az árvizektől védett kiemelkedések, dombok léte és a mezőgazdasági művelésre alkalmas löszös talaj a múltban is alkalmassá tette ezt a tájat az emberi megtelepedésre.1 Ebből adódóan a közelben több korszak lelőhelyei is ismertek az őskortól napjainkig. Seregélyes-Réti-földek lelőhelye a 2000-es évektől kezdve kutatott. (2. ábra) Több helyszíni szemlét és terepbejárást2 követően 2010-ben, Nagy Nándor Norbert vezetésével került sor próbafeltárásra a területen. Ennek során római kori, kelta és Árpád-kori telepnyomok kerültek felszínre.3 A 2012-es megelőző feltárás Prander Péter vezetésével folyt, mely során egy nagyobb méretű Árpád-kori településrészlet látott napvilágot egy avar kori temető és kevés kelta telepjelenség mellett. A középkorból feltárásra kerültek földbe mélyített épületek,4 kemencék, kemencebokrok, valamint a településhez tartozó élelemtároló gödrök, kutak, illetve az ezeket határoló árokrendszerek. A településnek csak a nyomvonalba eső részét tárták fel (közel 42 471 m2-t), de az objektumok elhelyezkedése és sűrűsége alapján mindenképpen egy többrétegű, nagyobb kiterjedésű Árpád-kori településsel számolhatunk. A feltárt leletanyag elsősorban kerámia, mely a 11—13. századra keltezhető. Erre az időszakra tehető Seregélyes első írásos említése is 1258-ból,5 elképzelhető tehát, hogy a forrásokban megjelenő Árpád-kori település nyomai kerültek elő a feltáráson. A feltárt edényégető kemencék Az ásatási terület Ny-i részén, egymástól viszonylag kis távolságra (16-17 méterre) két Árpád-kori edényégető kemence került elő. Mindkettőt sikerült teljesen feltárni: az egyik elég rossz állapotban maradt meg (I. kemence), a másik azonban meglehetősen ép volt (II. kemence). 1 http://www.seregelyes.hu/index.php?page=menupont&oldal=10&hider=10&nyelv=hu (Letöltés: 2015. 03. 17.) 2 Prander Péter: helyszíni szemle, 2003.; Reményi László: terepbejárás, 2007.; Stibrányi Máté: terepbejárás, 2010. (KÖH adatbázis.) 5 KÖH adatbázis. 4 Pokrovenszki Krisztián: Seregélyes-Réti-földek. .Árpád-kori településrészlet épülettípusai. Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának tanulmánykötete. Megjelenés alatt. 5 GYÖRFFY 1987,403. 91 T
