Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: A Vár útja "hodu utu" volt
egyik legforgalmasabb, legnagyobb közlekedési gócpontjában, a fehérvári csomópontban találkoztak. Ezek az utak túlnyomó többségükben mai is működő utak. Azonban az is egyértelmű, hogy esetükben, nagyon régi, fontos, történelmi utakról beszélhetünk. A mai helynevek A Vár útjának egykori nyomvonalára utalnak az útra és Zerjebakonya településre vonatkozó környékbeli helynevek: a Bakon völgy (1864), a Bakony-völgy (1852) (3. ábra), a Várdomb (1967) (4. ábra) és a Várúton felüli dűlő (XIX. sz. vége)(5. ábra). A régészeti lelőhely Az utat a középkorban Vár útjának nevezték. A „vár” nevet valószínűleg a Bakony-völgy mellett elterülő körülárkolt, fekvő tojás alakú platóról kapta, melyen az utóbbi időkig még gyümölcsös volt, ma elvadult terület (6. ábra). A platót a közelmúltig Várdombnak nevezték (6/7. lelőhely). A Nádasdladány belterületétől délkeletre, mélyen fekvő rét és szőlők által határolt, mély eróziós völgyektől tagolt, kb. 300 x 100 m-es ovális fennsíkon, füves, gyümölcsfákkal beültetett területen jellegtelen római kori, illetve őskori cserepek mellett atipikus középkori kerámiatöredékeket, illetve Árpád-kori sárga, bekarcolt hullámvonaldíszes oldaltöredéket, hasonló korú vörös, bekarcolt hullámvonalköteg-díszes oldaltöredéket és XV. századi fehér fazék bordázott díszű aljtöredékét találtuk.2 (Fancsals%ky-Hathá%y-Siklósi 1990) Nováki Gyula, Feld István és Terei György szakvéleménye szerint a Várdomb elnevezés egy őskori erődített települést takar a felszíni leletek és terepszemle alapján. Az itt talált településhez tartozott az Ilona-major (6/9. lelőhely) is. Vizes rétek, szőlők által határolt kb. 300 x 100 m-es szárazulaton Árpád-kori és későközépkori kerámiatöredékeket egyaránt gyűjtöttünk: Árpád-kori rózsaszín szalagperemet; rózsaszín, bekarcolt vonal- és hullámvonaldíszes oldaltöredéket; XV—XVI. századi sárga fedő peremét és vörös elvastagodó peremeket.3 {Fancsals^ky—Siklósi 1990) Minden bizonnyal a lelőhely része volt a Szőlőhegy területe is (6/11. lelőhely). Egy elmocsarasodott eróziós völgy keleti partján emelkedik a szőlőhegy, melynek egy kb. 300 x 100 m-es részén találtunk leletanyagot. A lelőhelyen talált leletanyag alapján bizonyos, hogy az Árpád-kortól a török hódoltságig éltek a faluban. Jellegtelen középkori kerámiatöredékek mellett Árpád-kori szürke, kaviccsal soványított, bekarcolt vonaldíszes oldaldarabot; szürke és vörös, kaviccsal soványított, fogaskerékdíszes oldaltöredékeket; vörös, kaviccsal soványított aljtöredéket; vörös cserépbogrács peremét; XV—XVI. századi szürke, húsos peremet; szürke és vörös, kihajló peremeket és vörös, kihajló, behúzott peremet találtunk.4 (Fancsals^ky—Siklósi 1990) A lelőhelyeket a történeti, illetve a régészeti adatok és az újabb kori helynevek segítségével a középkori Zerjebakonya faluval azonosítottuk. A középkori falu Minden kétséget kizárólag az említett lelőhelyek által meghatározott területen éltek egykor a középkori Zerjebakonya falu lakói. A falunak kiemelkedő szerepe van a Várút helyének meghatározásában. Zerjebakonya falut Zerje Bakonya, Szerje-bakanya, Szerje-bakonya, Szernye-bakanya, Zeryebakanya, Zernyebakanya, Zeryebakana, Zeryebakonya, Zeryebakona néven 1368-ban, 1397-ben, 1401-ben, 1429-ben, 1436-ban, 1438-ban, 1445-ben, 1477- ben, 1485-ben, 1489-ben, 1492-ben és 1519-ben említik oklevelek.5 1586—87-ben Ladány közelében Erde Yaqab pusztának nevezik.6 1702-ben Battyán és Csillér határainak megállapításakor említik a Vár-útját, „melyen is Érdi Bakonnyarul régente Fehérvárra jártak”.7 Egy 1718-ban kelt adat Erteba Kanya pusztának írja, melynek neve 1724-ben már egyszerűen csak Bakony völgy.8 Nagy Lajos Pesty Frigyes tudósítója alapján egészen 1864-ig viszi el a helynév fennmaradó változatát, ekkor Pesty szerint Nádasladány határában volt egy Bakonvölgy nevű erdőség, „itt feküdt hajdan Zerje Bakony nevű falu, hol a templom helye kőmaradékokban, valamint a temető még ma is látható”.9 Neve 2 SZIKM 90. 269-272. 3 SZIKM 90. 292-298. 4 SZIKM 90. 1000-1011. 5 CSÁNKI 1897, 350-351.; NAGY 1965-66,177.; KURUCZ 1994, 95. 6 NAGY 1965-66,177. 7 NAGY 1965-66, 177. 8 NAGY 1965-66,177.; NAGY 1972, 277. 9 NAGY 1972, 277. 8
