Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Piroska Rácz: Avar period anthropological finds from Nagyvenyim-Munkácsy utca - Fűzfa utca
Formerly Lajos Bartucz gave a sketchy review of small Avar period samples from Igar, Cece, Előszállás-Öreghegy and Előszállás-Bajcsihegy.19 But in his report he did not give the individual data neither the methods applied to evaluation. So his findings could not be used for a comparison except that he found Europid and Mongolid traits as well.20 Comparing the sample of Nagyvenyim-Munkácsy utca — Fűzfa utca with Előszállás-Bajcsihegy there is a notable difference in their stature, and this fact is very interesting as the two sites are closed to each other. The fragmented small sample from Nagyvenyim does not allow us considerable conclusions, but examination of further samples will give more reliable information about the Avar period population of Mezőföld. Acknowledgement I would like to thank Kinga Éry and Antónia Marcsik for their professional instructions. The photos were taken by Ferenc Gelencsér. NAGYVENYIM-MUNKÁCSY UTCA - FŰZFA UTCA AVAR KORI ANTROPOLÓGIAI LELETEI 2013-ban csatornázási munkák során a lelőhelyen avar kori sírok láttak napvilágot. A temetőrészletet Szűcsi Frigyes vezetésével a Szent István Király Múzeum munkatársai tárták fel. Először a Munkácsy utcában az 1. sír, majd a közeli Fűzfa utcában további sírok kerültek elő. Sajnos a csatornázási földmunkák itt mintegy 6-10 sírt elpusztítottak. A Fűzfa utcában a csatorna 4 m széles nyomvonala 33 méteren át keresztezte a temetőt ENy—DK irányban, így annak keleti és nyugati szélét sikerült behatárolni. A lelőhelyen összesen 22 sírt tártak fel részben vagy egészben, és további 7 sír metszetét dokumentálták a csatorna nyomvonalának oldalfalán. A mintegy 100-200 sírszámúra becsült temető így csak részben feltárt. A sírok többsége Ny-ENy — K-DK-i, 3 sír (8., 9. és 11. sír) a temető keleti részén Ny-K-i tájolású, a 18. sír DNy- EK-i tájolású. 5 lovassírt tártak fel. A halottakat rendszerint háton fekve, nyújtott vázzal temették el, a 18. sír zsugorított vázas. Koporsóhasználatra és sírépítményekre számos jel utal. Mellékletként az 1. sírból a kora avar korra keltezhető vas övgarnitúra, a 28. sírból a 8. század végére keltezhető bronz övgarnitúra került elő. Egyedüli fegyverként értékelhető lelet a 19. sírban talált lándzsahegy. A 22. sír női halottja mellől 2 db bronzgyűrű, valamint viseleti helyzetben, a nyakcsigolyák és a bal váll között 2 db bronz mellboglár került elő; 4 női sírból (12., 16., 22. és 23. sír) tártak fel fülbevalókat. All. sírban talált bronzpánt talán amulettkapszula részeként értelmezhető. Eszközök közül orsógombok (8., 9., 16., 24. sír) és vaskések (10., 14., 17., 19. és 20. sír); a lovassírokból lószerszámok és lószerszámveretek kerültek elő. A sírok általános mellékletei voltak az állatcsontok és a kerámiaedények. A temető az avar kor teljes ideje alatt használatban volt. A kora avar temetkezések a temetőrészlet keleti, a késő avar sírok a nyugati részen helyezkedtek el. Az 1. sír egyértelműen a kora avar korra datálható. A 7., 8., 9. és 11. sír a 7. századra (a kora, illetve közép avar korra) keltezhető, és talán a 12. sír is. Bizonytalan keltezésűek a 10. és 18. melléklet nélküli sírok, valamint a 19. sír. A sírok többsége a 8. századra datálható, így a 13., 14., 15., 16., 17., 20., 22., 23., 24., 27., 28. sír, és talán a 21., 25. melléklet nélküli sírok is. A lelőhelyen megfigyelt 29 sírból 22 egyén csontmaradványa, valamint egy további szórványlelet került a Szent István Király Múzeumba, melyek a múzeum Antropológiai Leltárkönyvébe 2014.1.1 — 2014.1.23. leltári számon lettek bejegyezve. Az embertani anyag meglehetősen rossz megtartású. A 22 egyénből a gyermekek és a fiatalkorúak száma 2 (9,09 %), a felnőtteké 18 (81,82%), további 2 egyén (9,09 %) életkora a maradványok töredékessége miatt nem határozható meg, koruk mindenesetre 15 év fölé becsülhető. A 18 felnőtt közül 8 (44,44 %) férfi, 9 (50,00 %) nő, 1 (5,56 %) nem meghatározható nemű. A gyermekek és fiatalkorúak rendkívül alacsony aránya feltehetőleg a részfeltárás következménye. A koponyák — különösen azok arci része — általában töredékesek és vetemedettek, kevés koponyaméretet lehetett felvenni. A méretek és jelzők nagy szóródást mutatnak; így (akár az abszolút, akár a relatív méreteket tekintve) rövid, középhosszú és hosszú agykoponya egyaránt előfordul a kis esetszámú mintában. Taxonómiai elemzésre a koponyák alig alkalmasak; a megfigyelhető jellegek alapján az europid nagyrasszba sorolhatók. A vázak többsége is hiányos és rossz megtartású. Mindössze 4 férfi és 5 nő esetében lehetett a hosszúcsontokat mérni. A becsült termetértékek a férfiaknál és a nőknél is a magas termet felé mutatnak tendenciát, de a kicsi esetszám 19 BARTUCZ 1936. 2° BARTUCZ 1936,101-102. 84-
