Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
23. sír (32. str) Ugyancsak nőt temettek a 23. számú késő avar sírba is. A temetkezés 3. és 4. számú melléklete egy infantilis korú juh néhány csontja volt: pár töredék a koponyából, az egyik állkapocs, az egyik kézközépcsont és három első ujjperc. Ez utóbbiak alapján a bárány 13-16 hónaposnál fiatalabb lehetett.12 24. sír (33. str.) A 24. számú, szintén késő avar kori sírba is egy nőt temettek, mellé helyezve egy fiatal borjú comb- (3. számú melléklet) és karcsontját (4. számú melléklet.) Az állatot egy-másfél éves kora körül vághatták le.13 27. sír (36. str.) A 27. számú sírban nyugvó férfi is a késő avar korra keltezhető. A temetkezés 2. számú melléklete egy juvenilis korú ló csontváza, amelyből csak néhány darab hiányzott, a koponyája és állkapcsa azonban annyira töredékes volt, hogy az állat neme nem állapítható meg. A hátas marmagassága 141 cm-re becsülhető, életkora pedig 2-2,5 évre.14 A sírból még egy infantilis korú juh egy kéz- és két lábközépcsontja, illetve egy tyúk hiányos váza is előkerült. Ez utóbbi esetében, pusztán a rossz megtartású és töredezett csontok alapján nem lehet eldönteni, hogy eredetileg egy teljes vázat helyeztek a sírba, vagy már akkor is csak az állat egyes részeit. Napvilágra ugyanis csak a tyúk két hollócsőrcsontja, az egyik kézközépcsontja és lapockája, a két comb- és sípcsontja, valamint a medencéjének és a szegycsontjának a töredéke került, a madár koponyája és a többi része hiányzott. A maradványok egy kifejlett, tojásrakás előtt álló példányról árulkodnak. 28. sír (37. str) A 28. számú sírba temetett késő avar férfi mellől egy juvenilis korú mén és egy infantilis korú juh maradványai kerültek elő. A kettő közül a ló csontváza a teljesebb, bár az állat mindkét hátsó lába hiányzott. Feltételezhetőleg ez esetben is a lovaglás okozta megterhelés számlájára írhatóak azok a kisebb csontkinövések, amelyek a bal mellső lábának első ujjpercén jelentkeztek. A hátas marmagassága 133,1 cm-re becsülhető, életkora pedig 3,5 évre.15 A juhot az állat néhány koponyatöredéke és állkapocspárja képviselte. A fogazata alapján16 másfél évesnél fiatalabb lehetett. Szórvány Három csont szórványként került elő. Kettő juh metapódium volt (egy kéz- és egy láb középcsont), egy pedig egy szarvasmarha-ló méretű emlős hosszúcsontszilánkja. Egyik esetben sem lehetett az állat életkorát meghatározni, ami a darabok töredékességének és rossz megtartásának számlájára írható. Összességében elmondható, hogy a sírokba temetett állatok között az ételmellékletként odahelyezett darabok ugyanúgy megjelentek, mint az áldozati állatok vázai. Az előbbiekhez a sertés, illetve a szarvasmarhák csontjai sorolhatóak (ezek mindegyike az állatok húsban leggazdagabb régióiból származott), utóbbiakhoz a hátasok maradványai. A juh- és a baromficsontok mindkét kategóriába beleilleszthetőek. Amíg a ló csontvázak többé-kevésbé épen kerültek elő, addig a kiskérődzők maradványai jellemzően koponyából és lábvégekből álltak, azaz ha áldozati állatként tekintünk rájuk, akkor a lenyúzott birkabőrök eltemetésével számolhatunk. Nem lehet azonban azt az elképzelést sem elvetni, hogy ezek is ételmellékletnek tekinthetőek.17 Ugyanez a helyzet a házi szárnyasok maradványaival is: Bökönyi Sándor a sopronkőhidai temető kapcsán vetette fel, hogy azok a teljes tyúk-, illetve kakasvázak, amelyek egyben, de nem edényekből kerültek elő, nem útravaló élelemként szolgáltak, hanem a rossz szellemeket igyekeztek velük távol tartani.18 Az ottani kakasok is férfisírokban feküdtek, és Török Gyula szerint az éberség és a harciasság jelképeként mágikus funkciót tölthettek be.19 Egy ismeretlen nemű elhunyt kivételével lovak maradványai csak férfisírokban jelentkeztek, kérődzőcsontok azonban mindkét nemnél felbukkantak. Az egyéb késő avar temetőkből jóval nagyobb számban előkerülő házi szárnyas-, illetve sertéscsontok20 ezen a lelőhelyen ritkábban jelentek meg, előbbiek két, utóbbi csak egy férfisírban. 12 SILVER 1969, 286. Table A. » SILVER 1969, 286. Table A. 14 SILVER 1969, 291. Table C. >5 SILVER 1969, 285. Table A, 291. Table C. '<• SILVER 1969, 297. Table E. 17 BARTOSIEWICZ 2012. 18 BÖKÖNYI 1973,119. 19 TÖRÖK 1973, 36-37. 20 A teljesség igénye nélkül: lásd pl. TÖRÖK 1973, SZABÓ 1981, VÖRÖS 1999. 77
