Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Szemle
állattartásra, növénytermesztésre alkalmas sík terület, valamint az erdőművelésre megfelelő dombsági részek határozták meg az agrártermelés természeti környezetét. Az uradalom fő gazdasági ága a szántóföldi gazdálkodás, a gabonatermesztés volt.18 Az 1860-as évekig sikeresnek minősíthető a birtok gazdálkodása: fő bevételi forrását a gyapjú- és gabonaeladás képezte. Az évtized természeti csapásai (aszály, jégverés, járványok) azonban megvilágítják a fő problémát, a tőkehiányt. Az úrbéri szolgáltatások elvesztését követően, a kárpótiási és földtehermentesítési kötvények tőkéit és kamatait nem forgatták vissza az uradalomba — így az uradalom adóterhei és beruházásai tőkefedezetét nem teremtették meg.19 A kötet bevezetője nem csak a birtoklástörténetet vázolja fel a termelésnek helyet adó földrajzi környezet bemutatásával, hanem Enyingi séta 1851-ben című fejezetében az 1851. évi pesti, országos terménykiállításnak köszönhetően, az uradalom részletes korabeli leírását is közli. A munkaerőhiány megoldására tett kísérletek közt szerző szól a telepítésekről, s az úrbériség megszüntetésével a robotos munkaerő pótlásának további megoldási törekvéseiről (uradalmi állandó és éves alkalmazottak, konvenciósok), az átmeneti munkaformákról (bérnapszámosok, részesek, bógerok, vagyis felföldi tót kaszások) és az űn. ledolgozás körébe tartozó kapcsolt munkaformákról (kapálás, gyűjtés stb.). A szántóföldi növénytermesztésnél elemzi a természeti adottságokat, a határhasználatot. A termesztett növények közt az uradalomban a gabonaféléknek volt meghatározó szerepük, mellettük a kapások, az ipari növények, de egyre növekvő aránnyal a termesztett takarmányok is helyet kaptak a vetésforgókban. A növénytermesztés gépesítése részben mint a munkaerő-problémákra adott válasz is jelenik meg a birtok gazdálkodásában. Az enyingi uradalom állattartásában egyaránt megtalálható volt a legeltetés és a takarmányozás, a tenyésztett állatfajok közt a juh-, ló-, marha- és sertéstartás. Sajátos jellemzőként szerepet kapott a méhészkedés is. Kaposi Zoltán pontosan fogalmazta meg, hogy: magyarországi uradalmi rendszer a honi gazdaság és társadalom egésze változásainak többé-kevésbé adekvát kifejeződése. Ebből következően az egész ország gazdaságát és társadalmát jellemző változások értelemszerűen a nagybirtokrendszert is érintették. ”20 Ennek értelmében is, meg kell említenünk azokat az esettanulmányokat, amelyeket monografikus anyagából Demeter Zsófia előadásokban, tanulmányokban külön is kiemelt, így az uradalmi alkalmazottak,21 a történeti ökológia körébe tartozóan, a természeti (és az épített) környezet átalakítása22 vagy éppen a birtok egészségügyi helyzete kérdéskörét.23 Az enyingi uradalom munkaszervezetét minden korszakban a munkaerőhiány jellemezte. A jobbágytelepítések mellett, ez a kényszer a korszerűbb gazdálkodás felé is terelte az uradalom irányítóit — utalhatunk itt a juhnemesítésre; a majorhálózat kiépítésére, gazdasági felszerelésére (építkezések, gazdasági eszközök és igaerő beszerzése).24 1848 után új válaszok is születtek a probléma megoldására: a szerkezeti átalakítás, a gépesítés, illetve a summások előfutáraként, a fentebb említett bógerok alkalmazása. Az uradalmi éves alkalmazottak, azaz konvenciósok egészségügyi állapotát jól jellemzik a cselédházak milyensége, az uradalom által biztosított orvosi ellátás, a gyógyszerek biztosítása, a kiszolgáltak helyzete, a munkaképtelenekről történő gondoskodás. A pomológia terén is hírneves Entz Ferenc pályája enyingi uradalmi orvosként indult. Az enyingi uradalom élen járt a gyümölcstermesztésben - ismeretes, hogy 1875. után, országosan a gyáimölcstermesztés fellendülése volt tapasztalható a filoxéra pusztította területeken. Demeter Zsófiának az enyingi Batthyány-uradalomról megjelent jelen kötete jelentősen kiegészíti a magyarországi nagybirtokok 19. századi gazdálkodása eddigi vizsgálatainak eredményeit. Recenzens megjegyzései a publikáció néhány formai megoldására vonatkoznak. Az uradalomtörténet Összegzése a tartalomjegyzékben nem különül el, szerkezetileg az állattenyésztés fejezetéhez csatlakozik. A Függelékben csatolt két kiegészítés (Tájékoztató a kutatott levéltári anyagról, Rövidítések jegyzéke) mellett, személy- és földrajzi nevek mutatója könnyebben használhatóvá tenné a kiadványt. A Ráció Kiadó gondozásában, Arany Imre borítótervével megjelent kötet publikálása a Nemzeti Kulturális Alap, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány támogatásának köszönhető. A rendelkezésre álló gazdag uradalmi forrásanyag lehetővé tenné az uradalomtörténeti monográfia további fejezeteinek (szőlőművelés, legelő- és rétgazdálkodás, erdőművelés, haszonvételek, bérletek, adminisztráció) megírását. Várjuk a folytatást... Fii Top Éva Mária '» DEMETER 2013a, 72. 19 DEMETER 1997b, 7-8. 20 KAPOSI 2014, 207. 21 DEMETER 2011, 65-99. 22 DEMETER 2013a, 69-86. 23 DEMETER 2014. 24 Az uradalmi építkezések a gazdasági építkezések és az angolkerttel körülvett földesúri rezidencia kialakítása mellett, a birtokközpont Enying településrendezésére is kiterjedtek. 401 I
