Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Szemle

emelte ki. A feldolgozás során már témavezetőjének, Für Lajosnak a gesztesi Esterházy-uradalomról írt monográfiáját is forgathatta.7 8

Amint Demeter Zsófia a disszertáció eredményeit kiemelő téziseiben is hangsúlyozta, az addig publikálatlan uradalmi anyag több szakterületnek (köztörténet, jogtörténet, agrártudomány, művészettörténet, irodalomtörténet, orvoslástörténet stb.) nyújt gazdagító adatokat, így közkinccsé tétele „nemcsak lehetőség hanem kötelesség’ is volt a szerző értékelésében, rávilágítva tudományos attitűdjére, felelősségtudatára.9

A grófi és hercegi ágat magában foglaló, hitbizománnyal és szabad forgalmú birtokokkal is rendelkező Batthyányak hitbizományi birtokait illetően, a hercegi ág hitbizománya (majorátus, azaz elsőszülötti ágon öröklődő) kialakítása 1746-tól történt, örökösei a Batthyány-Strattmann10 hercegek.11 „My; 1603-ban grófi, majd 1764-ben elsőszülöttekre örökíthető birodalmi hercegi rangot nyert család hercegi ága két hatalmas hitbizpmány örököseként a Batthyány-Strattmann névvel különböztette meg magát."12 A hitbizomány 1777-ben hg. Batthyány II. Lajos (1753-1806) kezére szállott, aki e birtokok igazgatását fiának, hg. Batthyány Fülöpnek (1781-1870) adta tovább. A család hitbizományi és szabadforgalmü birtokairól Batthyány Fülöp 1806-ban tett osztályt testvérével. Ettől kezdve lett egységes gazdaság a kezére került, nem hitbizományi enyingi uradalom egészen a herceg haláláig — ezért a kötet címében is jelzett, választott időhatára.

Flerceg Batthyány II. Lajos cs. és kir. kamarás, tábornok, birtokai kezelésében aktívan részt vevő nagybirtokos volt. Ismeretes barátsága az Európa első felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézményét, a Georgikont keszthelyi birtokán megalapító gr. Festetics Györggyel, közös volt érdeklődésük pl. a juhászat iránt.13 Az új mezőgazdaság kulcsa valóban az állattenyésztés szerkezeti átalakítása volt. A fajtaváltás megindulása, az erősödő istállózás, a trágya mennyiségének növelése, a talajerőpótlás, s persze a vetésforgókban teret kapó takarmánytermesztés mind e folyamat részesei.

„hajós herceg fia, a negyedik Batthyány-Strattmann herceg 1806. július 15-től (apja halálától) a Batthyány, a Strattmann hitbizpmányok és a hitbizpmányon kívüli birtokok tulajdonosa Batthyány Fülöp (1781. november 19.- 1870. július 22.) folytatta apja és nagybátyja megkezdett munkáját."14 15 Herceg Batthyány Fülöp cs. és kir. kamarás, Vas vármegyei főispán hosszú életútjában az uralkodó iránti feltétlen hűség jól megfért a reformkori jobbító törekvések támogatásával (közcélú építkezések támogatása, adakozókészsége a szükséget szenvedők irányában stb.). A főúr maga is tudott magyarul, s a magyar nyelvtudás terjesztése érdekében, német—magyar gazdasági szótárt vásároltatott uradalmai tisztségviselőinek. Barátság fűzte Széchenyi István grófhoz, adakozott az Akadémia épületére, sőt annak igazgatói tisztét is elvállalta. Támogatta a Magyar Gazdasági Egyesület létrehozását. Birtokain a jó gazda figyelme mellett, Demeter Zsófia árnyalt jellemzése szerinti „ijedt takarékosságából”15 fakadó hibás döntései azonban hosszabb távon a gazdálkodás profitábilis előrehaladását akadályozták.

Batthyány Fülöp bécsi palotájában élt, Enyinget birtoklása során mindössze háromszor látogatta meg. Az uradalom központja Mezőkomárom volt. A jobbágyfelszabadítást követően, a gazdálkodás átállásának megvalósítása érdekében, országosan jellemző volt a centralizáció megerősödése a birtokkormányzatban. A gazdasági/adminisztratív központosítás az enyingi uradalom esetében is jól dokumentálható, a kerületekre/ispánságokra, illetve fiókgazdaságokra osztott birtok a Batthyány-jószágok főkormányának irányítása alatt állott.16

A domíniumok jobbágyfelszabadítást követő átalakításának időszakában, a tőkés mezőgazdasági üzemek létrehozása során, a robot elvesztésével kiesett munkaerő pótlása, a gazdasági felszerelés és igásállatok biztosítása és a kellő tőkeerő megteremtése voltak a legsúlyosabb megoldandó feladatok.17

A megjelent értekezés szerkezetében, a bevezetés mellett, kiemelten a munkaerő-ellátottság és a munkaszervezet mint szervezeti keret bemutatása, s a mezőgazdálkodás két alapvető ágazata, a növény- és állattenyésztés kapott helyet. A három terület kényszerű kiemelésére terjedelmi korlátok miatt került sor a szerencsés módon fennmaradt gazdag iratanyagú uradalom működéséből.

Az enyingi uradalom a „fátlanpusztaság" Mezőföld nagytájon helyezkedett el, ahol termékeny löszhátak, folyóvizek teregette síkság, dombság, a szekszárdi szőlőhegyre kapaszkodó erdőség, vagyis a mezőségi, erdők nem szabdalta,

7 WFLLMANN 1933.

8 FÜR 1969.

9 DEMETER 1997b, 9.

10 Gr. Batthyány II. Ádám (1662—1703) felesége gr. Strattmann Eleonóra (1672—1741) volt.

11 DEMETER 2013b, 9.

12 DEMETER 2013a, 69.

13 Pl. Kaposi Zoltán, a Batthyányak ludbregi uradalmának gazdálkodását elemezve, ezzel a birtokkal kapcsolatban is megállapíthatta: reformkor

egyik sikerágazata - akárcsak a kanizsai és a körmendi uradalomban - az állattartás, azon belül főleg a juhászat volté' KAPOSI 2013b, 152.; DEMETER 2013a, 69.; DEMETER 2013b, 10.

u DEMETER 2013a, 69.; DEMETER 2013b, 341.

15 DEMETER 1997b, 6.

16 DEMETER 2013b, 28.

17 A világi birtokok útkeresése egy kiváló esettanulmányát épp az enyingi uradalom adatai alapján vázolta fel Demeter Zsófia: DEMETER 2011.

400