Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Szemle
Alba Regia 43. (2015) ALBA REGIA - A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM ÉVKÖNYVE, 42. SZÁM. Székesfehérvár, 2014. 427 p. /A Szent István Király Múzeum Közleményei, C sorozat./* Örömteli dolog napjainkban, ha tudományos igénnyel megírt tanulmánykötetek láthatnak napvilágot. Különösen az, ha múzeumok munkatársainak kutatási eredményeit adják közre. Ezt üdvözölhetjük Székesfehérvárott a Szent István Király Múzeum évkönyvsorozatának 42. kötetével, amely igazi karácsonyi ajándék szerzőknek, szerkesztőknek, érdeklődő olvasóknak és az egyes szakterületek művelőinek, kutatóknak egyaránt. A tanulmánykötet huszonöt írást foglal magába: tizennégy tanulmányt, két közleményt, nyolc rövidebb munkát, amelyek történeti, benne helytörténeti, mentalitástörténeti, intézménytörténeti, régészeti, néprajzi, valamint művészettörténeti és drámatörténeti elemzéseket tartalmaznak, továbbá két recenziót. Szám szerint ez a következőképpen néz ki: Régészet: 1 tanulmány Történettudomány: 8 tanulmány Néprajz: 11 tanulmány Művészettörténet: 4 tanulmány Drámatörténet: 1 tanulmány Annyit szükséges hozzátennem, hogy a néprajzi tanulmányok sorában egy népi jogélettel és jogtörténettel foglalkozó tanulmány is olvasható, továbbá két könyvismertetés. Utóbbiak azonban tudományos közleményeknek megfelelnek. A néprajzi írásokról egyébként elmondható, hogy változatosak, a népi műveltség széles körét ölelik fel a tárgytörténettől a vallási néprajzig. A történeti dolgozatokban helytörténet, mentalitástörténet, iskolatörténet egyaránt helyet kapott. A művészettörténeti témakör pedig egy alkotó-teremtő egyéniség köszöntésén keresztül munkásságának jellemzőit tárja fel. A klasszikus felosztást követve elsőként Szűcsi Frigyes tanulmányára térek ki, aki 366 feltárt sír adatai alapján állította fel az avar kori baltafélék típusait a 6-8. századi Kárpát-medencében. Részletes elemzésében öt változatát írta le a baltaféléknek, eredetük, időrendjük és párhuzamaik megállapításaival. Foglalkozott földrajzi megoszlásukkal, továbbá a temetkezéseknél alkalmazott mellékletadási szokásokkal, vizsgálva az elhunytak korcsoportjait és a két terület összefüggéseit. A Szerző megállapította, hogy a rendelkezésére álló leletek alapján öt baltafélét tud elkülöníteni, jelesen: baltákat, fokosbaltákat, bárdokat, szekercéket, kettős fokosokat. Mivel a balták méretei tág határokat ölelnek fel, arra következtetett, hogy felhasználásuk sokrétű lehetett, mind munkaeszközként, mind pedig fegyverként alkalmazhatták őket. A fokosbalták ütő és vágó funkcióval rendelkezve döntően fegyverek lehettek, de munkaeszközként való használatuk sem kizárt. Az L és T alakú pengével ellátott bárdok ugyancsak lehettek fegyverek, szerszámok egyaránt. A szekercék háromféle altípusából egy szerszám, kettő pedig az előzőnél később megjelenve minden bizonnyal fegyver volt. A kettősfokosokból nagyon kevés példány került csak elő. Annyit megjegyeznünk szükséges, hogy a temetkezéseknél egy-egy sírban egyféle baltatípust helyeztek csak el. A történettudomány köréből Demeter Zsófia „Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében” című tanulmányában végigvezet azon az úton, amelynek során a mezőgazdasági termelésre berendezkedő, erre építkező településből a Kelet-Dunántúl regionális központjává váló város lett: vasúti, ipari, kereskedelmi, iskolai, katonai központi szerepet betöltve. Kulturális életével pedig Székesfehérvár a művelt Európa figyelmének középpontjába került. A Szerző elkalauzol a városrendezés hosszú folyamatán, kiemelve ennek állomásait, mígnem eljuttat az ismert városképhez. Megmutatja azt az évszázadok alatt végbement átalakulást, amelynek során a kenyérgabonára, a kapásnövények termesztésére, a kert- és gyümölcskultúrára, továbbá a haszonállatok tartására épülő, alapvetően mezőgazdaságon alapuló termelési és társadalmi szerkezetű város, hogyan alakult át ipari és pénzügyi regionális központtá, miközben ennek állomásait, teljes folyamatát ismerteti, elemzi, kitérve az urbanizációs feltételekre, ezek kidolgozásának, valamint megvalósításának igényére, kivitelezésére. Ismerteti a vasútépítést, a város vízrendezését és Elhangzott 2014. december 17-én a Szent István Király Múzeumban rendezett könyvbemutatón. 393
