Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Szemle
Alba Regia 45. (2015) SZEMLE - RUNDSCHAU EMLÉKEZÉS DR. FARKAS GÁBORRA (SÜMEGCSEHI, 1931 - SZÉKESFEHÉRVÁR, 2015) Farkas Gábor „tanár urat”, az „igazgató urat”, a kedves kollégát és a neves tudóst búcsúztattuk el 2015. március 14-én Székesfehérváron a Prohászka-templomban. Olyan tudóst, aki történészi életművének jelentős részét városunk és megyénk múltjának feltárására szentelte. Farkas Gábor 1931-ben született Sümegcsehiben, Zala megyében. Gimnáziumi tanulmányait Sümegen végezte, 1950-ben érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1954-ben fejezte be a történelem szakot, tanári diplomájával Székesfehérváron a József Attila Gimnáziumban kezdett dolgozni. Munka mellett végezte el a levéltári szaktanfolyamot, így 1959-től a Fejér Megyei Levéltár vezetője lett. 1961-ben bölcsészdoktori, 1973-ban kandidátusi disszertációját védte meg, 1988-ban pedig a történettudományok doktora, az egyéni kezdeményezéssel elérhető legmagasabb tudományos fokozat megszerzésére készített munkát, melyet 1992-ben az Akadémiai Kiadó meg is jelentetett. Sok tanulmánya a helytörténetírás tárgyköréből hiánypódó és első volt egy-egy település históriájáról: ma már ronggyá olvasva sok helyütt a lokálpatriotizmus kiinduló pontjai. Levéltár-igazgatóként több fontos szakmai, szervezési és oktatási feladatot teljesített. A megyei levéltár szervezetének felfejlesztése mellett gondoskodott az anyag méltó elhelyezéséről, majd megszervezte a Városi Levéltár kialakítását. 1992-től ennek igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig, 1997-ig. Az 1990-es évektől a Kodolányi János Főiskolán is tanított. Oktatói tevékenységét a főiskola 2004-ben címzetes főiskolai tanári címmel ismerte el. Ugyanebben az évben a főiskolán tanulmánykötet jelent meg Farkas Gábor születésnapjára, amelyben tudós kollégái írásaikkal tisztelegtek előtte. Élen járt több megyei tudományos folyóirat megalapításában: műhelyéből került ki a Fejér Megyei Történeti Évkönyv, a Fejér Megyei Szemle, maga természetesen az országos szakfolyóiratokban, mint a Levéltári Közlemények, a Levéltári Szemle és a Századok hasábjain is publikált, s minden helyi érdekeltségű dolgozat közzétételét elősegítette. Különösen nagy gondot fordított a kéziratban maradt visszaemlékezések és történeti munkák megjelentetésére: így láttak először még egy napilap hasábjain gondozásában napvilágot Csitáry Emil, Székesfehérvár jeles polgármestere emlékiratai, vagy Lauschmann Gyula 1912-ben kiadásra előkészített monográfiája: a Székesfehérvár története. A tudományos közélet fáradhatatlan szervezője volt. Számtalan fontos, nagyrészt hiánypótló konferencia kezdeményezője, illetve résztvevője. Sokan emlékszünk még a településtörténeti konferenciák öt részből álló sorozatára, melyek addig nem kutatott, nem támogatott és nem is tűrt dunántúli települési és társadalmi kérdéseket helyeztek tudományos vizsgálat alá. Farkas Gábor tisztségviselője volt több szakmai szervezetnek: az MTA VEAB Történeti- majd Politikatudományi Szakbizottságának, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Fejér Megyei Honismereti Bizottságnak. Farkas Gábor 1959 óta publikál: vidékünk, Székesfehérvár, Fejér megye és általában a Dunántúl számos jelentős történeti kérdésében megnyilatkozott, publikációi alapinformációkkal szolgálnak. 200-nál is több tanulmány, könyv szerzője, forráskiadványok szerkesztője és a kiadás szervezője. Hat nagyobb terjedelmű könyve jelent meg (közülük kettő az Akadémiai Kiadónál), s olyan kötetek szerkesztője volt, melyeket azóta is gyakran forgatunk: ilyen pl. a Fejér megye kézikönyve, vagy ilyen az általa kezdett Fejér Megyei Történeti Évkönyv köteteinek java része (1968 és 1991 között). Az összefoglaló munkák mellett nagy hangsúlyt helyezett levéltárosi életműve kutatási eredményeinek megjelentetésére. Alba Regia évkönyvünkben több éven keresztül folytatta Fejér vármegye történeti archantológiáját, melyet minden későbbi kutató segítségül használhat. Folytatásokban jelent itt meg szülőfaluja, Sümegcsehi története, illetve a ciszterci rend előszállási uradalmának története. A nagyközönség is sokszor olvashatta Farkas Gábor írásait, hiszen számtalan kisebb cikket jelentetett meg a helyi sajtóorgánumokban kutatói életpályája fél évszázada alatt, jó példát mutatva sokunknak a tudományos ismeretterjesztés fontosságára. Fő kutatási területeit nehéz meghatározni: a magyar középkor kutatásától, a XVIII. századi parasztmozgalmak, illetve a közigazgatás-történet, gazdaságtörténet, politikatörténet és a levéltártan területeit fogta át. Országos és székesfehérvári történeti kérdésekkel egyaránt foglalkozott, székesfehérvári gazdasági és politikatörténeti tárgyú írásai egy része még megjelentetésre vár. Legújabb publikációi a székesfehérvári repüléstörténet jelentőségével és a 379
